Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Benda Kálmán: A magyar köznemesség művelődési törekvései a XVIII. században
VII. KÖTET A NÖGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1981. A magyar köznemesség művelődési törekvései a XVIII. században Benda Kálmán Amikor egy fél évvel ezelőtt megegyeztünk előadásom tárgyában, némi naivitással azt hittem, csak össze kell szednem a magyar köznemesség művelődési viszonyaira vonatkozó szétszórt adatokat. Közben rá kellett jönnöm, hogy ilyen adatok eddig alig láttak napvilágot, történetírásunk ezt a kérdést ebben a formában nem vetette föl, s hogy nemzedékek mulasztását nem tudom hirtelen pótolni. Előadásomban tehát inkább csak megközelítem a témát, eredményeket, végleges megállapításokat nem tudok hozni. Egy teljesen szubjektív vonatkozással kezdem. A témára ezelőtt néhány évvel irányult a figyelem, amikor a franciaországi Rennes-ben egy konferencián vehettem részt, amelyen francia és magyar történészek a két ország nemességének történetét, történeti szerepét vitatták meg. A francia előadók nem kis általánosságban, hanem egy-egy nagyobb franciaországi történeti táj vonatkozásában, de egymással teljesen megegyezően azt mutatták ki, hogy a XVIII. század végére, a forradalom karára, a francia nemesség, tehát az arisztokrácia és — magyar szakkifejezést használva — a köznemesség egyformán elvesztette korábbi kulturális súlyát és jelentőségét. A nemesség nem iskoláztatta fiait, soraiból nem kerültek ki művelt emberek, így az irányítás teljesen kicsúszott a kezükből. Annyira, hogy a francia forradalom korában — néhány kivételesnek számító egyénen kívül — nem is találkozunk a nemességből jött irányadó személlyel. Ahogy bennünket meglepett a franciaországi helyzet, ugyanúgy meglepte a francia kollégákat az, hogy nálunk viszont a XIX. század első felében, a magyar reformkorszakban a jómódú nemesség iskolázott, sőt európai műveltségű tagjai voltak azok, akik elindították Magyarországon a reformot és akik 1848-ban diadalra vitték —, úgy-ahogy, feleimás módon, de imégiscsak — a polgári forradalmat. Nyilvánvaló, hogy Franciaország, és Magyarország társadalmi szerkezete egészen más volt. Franciaországban a nemesség nem érte el az összlakosság egy százaliékát sem, nálunk 4,5—5 százalék volt a nemes a XVIII. században. Ebből folyó további különbség, hogy az egy százaléknyi francia nemesség minden tagja birtokos nemes volt. A nemes Franciaországban birtokkal rendelkező, kiváltságos személy, olyan valaki, aki birtokai jövedelméből munka nélkül megél. Nálunk viszont a nemesség tömegét a nemesi kiváltságokkal 87