Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Benczédi László: A bújdosó nemesség társadalmi-politikai arculatának változásai (az 1670-es és 1680-as években)

19. Kende Gábor magyarországi javainak értékbecslése: Urbaria et Conscriptiones, 113/29 (vö. a 9. és 10. sz. jegyzetekkel). Bánffy György megjegyzése Teleki Mihályhoz 1685. júl. 6-án .Boncidáról írt levelében olvasható. TMGY 8. doboz. 20. Jellemzésére ld. Benczédi L., Az 1670. évi tiszavidéki felkelés, i. h., 540—541. p. 21. Minderre ld. TML. VII. (1916), passim. 22. Nyíregyházi Állami Levéltár, Szabolcs vármegye levéltára Acta Politica, 1683—101. 23. Uo., passim (ld. különösen az 1683. szept. 25-én Fülpösről írt levelét, Acta Politica, 1683/71), » továbbá Thököly levele Bánchy Ádámhoz, TMGY, 7. doboz, 1683 dec. 12. 24. Szalay Pál fejedelmi kommiszáriuskent való működéséről igen sok forrásunk tanúskodik. Ezek közüí itt csupán Thököly már említett 1683. jún. 15-i levelére utalunk. (Vö. a 16. sz. jegyzettel). A Fáy testvérek (István és László) Erdélyből való hazatelepülését jelzi Fáy ; Lászlónak Fáy Istvánhoz Eperjesről Somlyóra írt 1682. nov. 29-i levele. OL. P. 1871. Törzsanyag, fasc. 77, Pallium 22/2: ispán Ferencnek a Thököly-felkeléstől való távolmaradása a szepesi kamarának a pozsonyi kamarához intézett 1688. március 25-i átiratából derül ki. OL. E> 23, Litterae Camerae Scepusiensis, raksz., 1217. 25. Ennek" dokumentumai elsősorban a TMGY 7. dobozában találhatók, passim. 26. TMGY 2. doboz, Kende Gábor 1676 jan 22-i levele Telekihez. 27. Uo. 4. doboz. 28. TSZL. XII., fasc. 5. (vö. a 9. sz. jegyzettel), 29. Ezt a kijelentést állítólag a később Thököly szolgálatába állt, s a Kollonics Lipót pozsonyi kamarai elnökkel szoros kapcsolatot tartó Draheim Vilmos fiskális prefektus még Habsburg-szolgálata idején, 1680—81 táján Lipót előtt tette. A Draheimra vonatkozó tanúvallomásokból ld. Lángh János tanúskodását 1683-ból. Egri Káptalan hiteleshelyi levéltára, Protocollum Seriale, nro. S/364. 30. A kérdés bővebb kifejtését ld. Benczédi L., Rendiség, abszolutizmus, főleg 128. és 139. p. 50