Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)
Tanulmányok - Benczédi László: A bújdosó nemesség társadalmi-politikai arculatának változásai (az 1670-es és 1680-as években)
a rendi alkotmányosság és a jogfolytonosság álláspontja mellett: a fenálló magyarországi politikai intézményrendszert, a Habsburgoktól eltérően, nem felszámolni és likvidálni, hanem javítani, reformálni igyekezett. Fejedelmi államát éppen ezért tekinthetjük a kormányzati berendezkedés tekintetében, s tendenciájában központosító rendi monarchiának — abszolút monarchia helyett. 30 Ez a központosító rendi monarchizmus volt azután az az irányzat, amely a maga reális kompromisszumaival, végül is a bujdosó nemesség legjobbjai számára is elfogadhatónak, a történeti cselekvés követhető alternatívájának bizonyult. összefoglalásul: Az a központosító rendi monarchia, amely Thököly fejedelmi államában megtestesült, mint arról meggyőződhettünk, nem az eredeti rendi-nemesi törekvések kiteljesüléseiként jöitt létre, hanem a törölk támogatásával, részben Thököly (illetve a vele házasságra lépett Zrínyi Ilona) magánföldesúri hatalmából, részben a török korszak háborús viszonyai idején kitermelődött hivatásos katonarend fegyveres erejéből született meg. Ehhez az új hatalmi képződményhez a korábbi kuruc mozgalom birtokos nemesi vezető rétege szinte utolsóként csatlakozott. De miután Thököly fejedelmi szuverenitását kénytelen-kelletlen elfogadták, legjobb képviselőik teljes tudásukkal és energiájukkai álltak a jó ügy szogálatába: a kuruc fejedelmiség rendi dualizmusában nem az újratermelődő rendi széthúzást táplálták, hanem a központosító politika végrehajtását támogatták, azaz nem a rendi, hanem a fejedelmi pólust erősítették. Ahhoz pedig, hogy ezt a nagy pályaívet bejárják, alighanem maguknak is nagy belső átalakuláson kellett átmenniök; enélkül bizonyára nem is lettek volna képesek a történelmi lépésváltásra. A bujdosó korszak több mint egy évtizede (a maga súlyos anyagi nélkülözéseivel, sűrű emberi megpróbáltatásaival, sőt megaláztatásaival) nyilván hozzájárult társadalmi-politikai arculatuk átformálódásához. Ilyen szempontból a bujdosás időszakát olyan .,nevelő iskolának" is tekinthetjük, amely elősegítette, hogy az ellenzéki birtokos nemesség a rendi szemlélet konzervatív, sőt retrográd válfaját a rendi reform és központosítás irányába mutató, progresszív tájékozódással, a szűk provinciális vármegyei látókört pedig széles országos látóhatárral cserélje fel. 48