Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII–XVIII. század fordulójának köznemességi rétegeiben és a hosszú távú társadalomtörténeti fejlődés kérdései

példa: 1683-ban „egy viselt forma palloskát" alakíttat át, vesz hozzá harminc loth ezüstöt 34 Ft-ért, 4 Ft-ért kardvasat, a csiszár munkájáért 2 Ft, az ötvösnek munkadíjként 10 Ft 50 dénárt fizet.

19 Szappan, családjában évente 4—5 tábla fogyott és ez nem került többe mint 4—5 Ft. Miközben például építkezésre 1700-ban 1900 Ft-ot költött lekerekítve, de pl. a nagymihályi kastélya 12 000 Ft-ba került. Mégis 1709-ben megjegyzi: „Feleségem erdélyi asszonyoktul megtanulván szappant főzni, azért szappant nem kellett venni."

20 Büszke volt reá, hogy feleségét Rooth Juliannát nem a vagyonáért, hanem szerelemből vette feleségül, de az eperjesi bíró leányának elég jövedelmező vagyonrésze volt, 1711-ben például felesége osztályából a bányák osztatlan részén kívül 4 915 Ft növelte a család vagyonát.

21 Felfogására jellemzőek gazdasági alapelvei: „Ha vagyonaid nem elégségesek neked, mérsékletes életed módjával te légy vagyonaidnak elegendő." „A földi javak teszik az embernek második vérét : mert valamint a léleknek és a természet szerint való életnek a vér a mozgató ereje: épp úgy a földi javak a polgári élet mozdító erői, amelyeknek csökkenése a méltóság élet tompítja." Végül: „Interest bene fundatae Reipublicae, ut Avita Bona maneant penes Stemma" Vagyis: „A jól szervezett államnak szüksége van arra, hogy az ősi vagyonok a nemzetségnél maradjanak."

22 Vajon milyen helyet foglalt el a művelődés ebben a minden szem búzát, minden icce vajat és minden darab szeget számon tartó, okosan, racionálisan gazdálkodó, a gyarapodásra beállított köznemes életében. A könyvek árát a házi szükségek, vasfazekak, rézedények, üvegek rubrikájában jegyezte fel negyven éven át. Körülbelül évente 10 Ft-ot költött könyvekre.

23 Ez fele a világítás 20 Ft körül mozgó évi költségének. Fiai iskoláztatásának készpénzköltségét külön jegyezte és ez tetemes összeg. 1700-ban pld. 100 Ft.

2/

* A taníttatás többletköltségei a tanuló fiúk ruházkodásának, külön háztartásának a család élelmezésénél, valamint a családi szolgák, szakácsok fizetésénél és járandóságánál számon tartva jelentkeznek. 1701-ben a fiúk kassai taníttatása, tankönyveik árával (5 Ft) együtt 120 Ft. 1713-ban fiait 120 körmöci arannyal indította külföldi akadémiákra.

2

'

4 Az eperjesi kollégiumot rendszeresen támogatta készpénzzel és természetbeni juttatásokkal.

2,1 Példás rendben tartott könyvtára az európai műveltség első színvonalát tükrözi. Könyveinek 1707-ben sajátikezűleg elkészített, szakcsoportokba osztott katalógusa szerint 12 vallási tágyú és teológiai mű mellett 12 orvostudományi, 23 matematikai és geográfiai, 26 bölcsészeti kötete volt. Behatóan foglalkoztatta a katonai és a polgári építészeti irodalom. Szenvedélye lehetett az országlás tudománya, mert 132 kötetet sorol a politika és a történelem tárgykörébe. Könyvei között Machiavelli, Lipsius, Bodin, Grotius művei, Bacon öt kötete, Puffendorf, Weber munkái a különböző országleírásokkal együtt friss és modern államelméleti érdeklődésről tájékoztatnak.

26 Azok közé a kevesek közé tartozott, akit Regius hazai repectorai között tarthatunk számon és talán az elsők egyike, aki a gazdasági irodalmat külön szakcsoportba osztotta. Felvilágosult szellemére vallanak öntudatos, a munkát megbecsülő, a címkórságot elítélő megjegyzései. Takarékos, szinte puritán életviteléről tájékoztató tények mellett polgárias mentalitására jellemző otthonának berendezése, a függönyök, kárpitok, a posztóbevonatú székek. Szerette az órákat, a korban legmodernebbnek számító londoni óráért 72 Ft-ot adott.

27 Vázlatos áttekintésünk alapján Szirmay András a késői feudalizmus kor30