Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Közlemények - Praznovszky Mihály: Egy Nógrád megyei köznemes kúriájának leltára

VII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK EVKÖNYVE 1981. Egy Nógrád megyei köznemes kúriájának leltára Praznovszky Mihály A Nógrád megyei Levéltárban található Szentiványi Medárdné varbói kúriájának leltára.

1 A falu ma Szlovákiában van, a neve Vrbovka. Az Ipoly partján fekszik, közel Balassagyarmathoz, szomszéd falu Szécsénykovácsi, a túloldalom pedig Örhalom. A kúria leltárát Szentiványi Medárdné elhunyta után az örökösök kérésére írtak össze. Ez nem a teljes birtdkfelimérés, bár a házban levő ingóságokon kívül az állatokról, a borokról is adtak némi áttekintést, de hiányzik a földek, az erdők, a szőlők stb. kimutatása. A kúria berendezése nem tipikusan egy átlagos köznemesé. De arra kitűnő illusztráció, hogy összefoglalja, általában milyen berendezési tárgyak, eszközök voltak és vették körül e korszak nemeseit, kinek-kinek vagyoni helyzetének megfelelő mennyiségben és minőségben. A Szentiványi, régies alakban írva a Szent-Iványi család az egyik legrégibb múltú és legkiterjedtebb magyar nemesi nemzetség. A Liptó megyében őshonos családból számunkra Szentiványi Ferenc a legérdekesebb (élt 1731—1823 között). Egyrészt mert vele lett a család egyik oldalága végleg nógrádi illetőségű, másrészt pedig ő teremtette meg példátlan szorgalmával, kitartásával a család ezen ága gazdasági, erkölcsi felemelkedésének lehetőségét. A pátriárkái korában, 92 évesen elhunyt családfő jogi tanulmányokat folytatott ifjú korában, s bár az egyházi élet lehetősége is megcsillant előtte, ő inkább a politikát választotta. 1757-ben Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, majd hat év múlva főjegyző lett. Pályája ezután meredeken emelkedett a magasba. 1765-ben második, 1769-ben első alispán lett. Ezután országos hivatalokat kapott; királyi szeimélynöki ítélőmester, helytartói ítélőmester, az udvari kancellária tagja, majd II. József alatt 1785-től kassai kerületi biztos, Sáros vármegye főispánja. Utolsó tisztségét 1802-ben nyerte el, országbíróvá nevezték ki. 203