Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Nagy Endre: A dzsentroid hivatank a Monarchia korában

4. Ld. Szabó Miklós : Üj vonások a századfordulói magyar politikai gondolkodásban. Századok 1974. 1. különösen 19. 33. 35, 37, 38, 39, 40. p. 5. Ld. Rédei József: A közigazgatási reform. Huszadik század. 1914. 2. kötet 85. p. 6. Ld. M. Weber: Wirtschaft, und Gesellschaft. Tübingen 1922. 170. p. 7. Az angol gentry és selfgovernment bemutatásához főként a következő műveket használtuk: Choncha Győző: A gentry, in: Hatvan év tudományos mozgalmai között, II. kötet. Budapest 1935. M. Weber: Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1979. 415—428. R. Gneist: Adel und Ritterschaft in England. Verlag" von Ludwig Oehmigke, Berlin 1853. 8. Ld. a The Shorter Oxford Dictionary címszavait: gentleman, esquire. 9. Idézi R. Gneist: Adel und Ritterschaft in England. 51. p. 10. Hanák Péter: i. m. 364. p. ^ 11. R. Gneist, i. m. 7. p. 12. R. Gneist, i. m. 12. p. 13. M. Weber: Gazdaság és társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1967. 25Í. p. 14. M. Weber, i. m. 231—252. p. 15. Hanák Péter, i. m. 381. p. 16. Hanák Péter, i. m. 363. p. 17. „ . . .a gazdálkodási slendrián, az idegenkedés a legtöbb productiv pályától, melyet a gentlemanlike-nak el nem ismer az elfogultság, a takarékosság hiánya és az álszemérem, meg gyakran az a túlságos tartózkodás a kockázattól, mely voltaképpen semmi egyéb, mint indolentia, s amely jobban szereti a »csekély, de biztos jövedelmet nyújtó-« hivatalocskát az egyéni munka esélyétől és jelességétől függő keresetmódoknál". Berzeviczy Albert : Beszédek és tanulmányok, Singer és Wolfner kiadása. Budapest 1905. 240—241. p. 18. A megyei tisztviselői állások túlnyomó része a reformkorban az állami IX. fizetési osztályban, s főként az alatt helyezkedik el. Ld. Vörös Károly: A modern értelmiség kezdetei Magyarországon, Valóság, 1975. 10. 6. p. 19. Asbóth János : Magyar conservativ politika, Budapest, 1875. 122. p. 20. Ld. Országgyűlési képviselőházi irományok 1910—1915. 42. kötet 155. p. 21. Ll. Ereky István: A magyar helyhatósági önkormányzat (Második javított és bővített kiadás) l. kötet. Budapest 1910. 182. p., valamint Concha Győző: Üjkori alkotmányok, Budapest 1888. 488—499. p. 22. Ld. С I. Friedrich : Stellung und Aufgaben des öffentlichen Dienstes in den Vereinigten Staten vin Amerika, in: I. H. Kaiser, F.Mayer, С. M. Ule: Recht und System des öffentlichen Dienstes. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden, 1973. 248—261. p. 23. Ld. Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében, Budapest, 1976. 24. Ld. Ereky István, i. m. 141, 142. p. 25. Ld. Nagy Endre : Állami beavatkozás és önkormányzat Magyarországon Kandidátusi értekezés Budapest 1978. Második fejezet В 2 pont. 26. Ld. Nagy Endre: Állami beavatkozás a monarchiabeli Magyarországon. Gazdaság és jogtudomány. 1977. 1—2. 85. 114. p. 27. Ld. Országgyűlési képviselőházi Irományok 1875—1878. I. kötet 319. 1884—1887., IX. kötet 193, továbbá a „Lex Szapariana" indoklásából idéz Csizmadia Andor : A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 231. p. 28. Országgyűlési képviselőházi Irományok 1910—1915. XLII. kötet. 148. p. 29. Ld. M. Weber: i. m. 77. p. „A bürokratikus uralom ott valósul meg legtisztábban, ahol a legtisztábban érvényesül a hivatalnok kinevezésének elve". 30. ,,Amely párt többségben volt a megyében, rendesen teljesen kizárta a többit minden hivatalból, az alispántól az utolsó díjnokig csak saját pártjához tartozó egyéneket alkalmazott tisztviselőkül, épp úgy, mint pártkormányok szoktak tenni egész országokra nézve". Grünwald Béla: Közigazgatásunk és a magyar nemzetiség. Budapest, 1876. 80. p. 31. Buday Dezső: Magyarország honoratior osztályai. Budapesti Szemle, 1916. I. kötet. 131. p. 32. Lippay Zoltán: A birtokos középosztály és a közélet, Budapest, 1919. 28. p. 33. Weis István: A mai magyar társadalom, Budapest, 1930. 111. p. 161