Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Nagy Endre: A dzsentroid hivatank a Monarchia korában

meretlen van: konjunktúra és közigazgatás. Ezek az elemek azt látták, hogy­ha ez ideig segíteni akartak a közigazgatás egyes nyomorúságain, ezt csakis a központban, a minisztériumokban, az államhatalom e megtestesítőiben tehet­ték. Ebből azt következtetik, hogy csakis államosítani kell a megyei közigazga­tást és ez kívánatra azonnal korrektül és helyesen fog működni." 40 Diner-Dé­nes ezzel zseniálisan észreveszi azt, hogy az előrekalkulálhatóság elvére épülő tőkés közgazdaság számára a magyar vármegyei közigazgatás a maga kiszá­míthatatlanságával irracionális bizonytalansági faktort képez. Ámde a köve­telmény, a közigazgatás államosítása, mely azonos a merev központosítással, a kormanybürokrácia kiépítésével, nem képes a közigazgatás lényegét és szerve­zetét illető gyökeres átalakításra, márcsak azért sem, mert a kinevezési rend­szer mellett is át kellene vennie az államnak a jelenlegi tisztviselők több mint nyolcvan százalékát. Diner-Dénes tulajdonképpen megadta azokat a;: elemeket, amelyek a dzsentroid rétegen belüli polarizálódást mutatják, de ezt nem tette explicitté és nem hozta közelebbi kapcsolatba a belső strukturális és igazgatási viszo­nyokkal. Ami az utóbbiakat illeti, igen fontos megállapításokat tartalmaz Bibó Istvánnak, egy 1947-ből való írása. Ö ugyanis már külön-külön elemzi a mi­nisztériumi és a megyei ^közigazgatást, s a Diner-Dénes által feudálisnak neve­zett tradíciót a megyének, a bürokratikusát pedig a minisztériumnak írja a rovására. A megye a nemesi társadalom „öncélú hatalomgyakorlásának" esz­köze, halalmi és nem szakmai szervezet. Ez természetesen fellelhető a minisz­tériumokban is, de ott már konkurrál vele a szakmaiság is, és egyben meg­jelenik egy másik „hatalmi szerkezet" is, a bürokratikus, amely >? a szakszerű­ségből elsősorban az élettől való idegenséget, vaskaíaposságot, nehézkességet és kicsinyességet mutatja." 41 A minisztériumi igazgatás vármegyével szembe­ni strukturális sajátossága az. hogy míg utóbbi egyértelműen hatalmi szer­kezet, addig a minisztériumban három sajátosság Ötvöződik: hatalmi jelleg, bürokratizmus, szakmaiság. Ez a leírás túlmegy a Diner-Dénesén, azonban nincs vonatkozásba hozva az államosítás problémájával, valamint a társadal­mi struktúrával. Mindazonáltal Bibó írása ráirányítja a figyelmet két olyan faktorra, amelyben a két igazgatás közötti minőségi különbségek megjelennek : bürokratizmus, szakmaiság. 5. Az alábbikban olyan faktorokat vizsgálunk, amelyekben egyrészt megnyilvánul a két szervezettípus, a honoráciorigazgatásba oltott bürokrati­kus és a par excellence bürokratikus közigazgatás közti különség, másrészt pe­dig az, hogy itt kétféle szociális képződménnyel van dolgunk, s hogy ezt ők maguk is így fogták fel. Vizsgálandó tényezők: a) létszám, származási összeté­tel, b) szakképzettség, c) mobilitás, d) szervezkedés. a) Nincsenek pontos adataink arról, hogy a vármegyei tisztségviselők kö­zött pontosan mekkora százalékos arányban képviseltette magát a birtokos és birtoktalan dzsentri, de történetírásunk egyértelműen elfogadja, hogy a me­gyei hivatalok kétharmadát 42 , háromnegyedét 43 , tehát mindenképpen túlnyomó részét о foglalta el. Ezzel szemben a minisztériumokról pontosabb adatokkal rendelkezünk. Itt mai történetírásunk Lakatos Ernő adataira támaszkodik. 156

Next

/
Thumbnails
Contents