Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Köpeczi Béla: A köznemesség függetlenségi felfogása és a nemzeti királyság

A Habsburg-ellenes harcokban mindvégig jelentkezett a nemzeti királyság gondolata, de egyik esetében sem került sor annak teljes megvalósítására. Bocskai, Bethlen, Thököly Imre elutasította a királyi címet a kialakult erőviszonyokra való tekintettel. Rákóczi már eleve kizárta önmaga királlyá választását, s megelégedett az erdélyi fejedelemséggel. Megfontolásai nem elsősorban a belső helyzettel magyarázhatók, bár jól látta, hogy a főurak közötti primus inter pares szerep megnehezítené uralkodását, s akadályozná központosító és modernizáló törekvéseit. Ezek végrehajtására azonban mint vezérlő fejedelem is vállalkozott és ezért mondjuk azt, hogy inkább a Habsburgokkal szembeni harc sikeres befejezése indította arra, hogy idegen király választását javasolja. Ilyen módon nem lehet azt állítani, hogy a függetlenségi harcok minden körülmények között kötődtek a nemzeti királyság eszméjéhez. A Habsburgoktól való függetlenség, a tőlük való megszabadulás volt a cél, de az eszközök közt szerepelhetett idegen uralkodó megválasztásának lehetősége is. Ügy hiszem, szükséges volt rámutatni erre a lehetőségre, annál is inkább, mert történetírásunk túlságosan is összekapcsolta ezeket a küzdelmeket a nemzeti királyság megteremtésére irányuló törekvésekkel. Lehet tehát függetlenségi vagy szabadságharcról beszélni, de csak az ország önállósága és nem a „nemzeti királyság" szempontjából. JEGYZETEK 1. Erről Mályusz Elemér: Haza és nemzet a feudalizmus első századaiban. Budapest, 1963; Szűcs Jenő: Nemzet és történelem, Budapest, 1974. 2. Az egész kérdésről: Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért, Budapest, 1917. 3. Magyar Országgyűlési Emlékek, I. köt. Szerk.: Fraknói Vilmos, Budapest 1874. 67. p. 4. Magyar Országgyűlési Emlékek. I. köt. 152. p. 5. Jure jurande- enim a Natione Hungarica dudum erat et sanctium nequis regem alienigem in Hungáriám induceret. G. Pray: Epistola procerum. I. köt. 335—336. p. 6. Magyar Országgyűlési Emlékek. XI. köt. Szerk. : Károlyi Árpád, Budapest, 1899, 145. és 151. p. 7. Magyar Országgyűlési Emlékek. XI. köt. Szerk. : Károlyi Árpád, Budapest, 1899, 153. p. 8. „Regnum Hungáriáé in provinciáé formám redigendum, suaeque Austriae haereditarium subjicendum esse constituit'% Magyar Országgyűlési Emlékek, XI. köt. Budapest, 1899, 171. p. 9. MTA Kézirattára, Ms. 4942/a. 10. MTA Kézirattára, Ms. 4942/a. 11. Bethlen Gábor fejedelem végrendelete. Közölte Koncz József, Marosvásárhely, 1878, 14. p. 12. Uo. 12. p. 13. Török—magyar állami okmánytár, I. köt. Szerk. : Szilády Áron—Szilágyi Sándor, Pest, 1858. 205. p. 14. Zrínyi Miklós Válogatott müvei, Budapest, 1952. 356. p. 15. A kuruc küzdelmek költészete. Válogatta és sajtó alá rendezte Varga Imre, Budapest, 1977. 211. p. 16. Minderről Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, I. köt. Budapest, 1888, 275. és köv. p. 17. OL. Thököly-szabadságharc levéltára II. 1. Benczédi László szíves közlése. 18. Ráday Pál iratai. I. köt. Sajtó alá rendezte Benda K., Esze T., Maksay F., Pap L., Budapest, 1955, 96—97. p. 19. Ráday Pál iratai, II. köt. Sajtó alá rendezte Benda K., Maksay F., Budapest, 1961, 205. p. 20. Francia Külügyminisztérium Levéltára, Correspondance politique, Suéde, 98. köt. fol. 10. 21. Ua. fol. 130. 22. II. Rákóczi Ferenc levelei, Budapest, 1958. 49. p. 23. XIV. Lajos Bonnacznak, 1704. jan 17., Francia Külügyminisztérium Levéltára. Correspondance politique, Suéde, 98. köt. fol. 135. 24. OL. Rákóczi-szabadságharc levéltára. I. Caps. С. Fase. 39. 25. Minderről Esze Tamás: A kurucok Mátyás drámája. Itk. 1958. 1. sz. 26. A szöveget franciául közli: B. Köpeczi: La France et la Hongrie au début du XVIIIe siècle, Budapest 1971, 260. p. 27. Erről részletesebben a Testament politique most készülő szövegkritikai kiadásában. 14 .