Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

Ugyanilyen megosztott a kép, ha a kúriák gazdasági —, akár konyhai akár a mezőgazdasági eszközeit nézzük. Említettük a szklabonyai Révészék berendezésének néhány tárgyát, azonkívül több nem is volt. Érdemes összevetni pl. Plachy Sámuel kornai birtokának konyhafelszerelésével, ahol kb. 100 db eszközt találunk (főzőedények, evőeszközök, porcelánok stb.) De az is igen szemléletes, amit a jelzett varból összeírásból kiolvashatunk. A mezőgazdasági szerszámok közül a alapvetőeket mindenből megtaláljuk, csak éppen a mennyiségük változik. Mihályi Györgynek Zagyvapálfalván pl. az alábbiakat írták össze: 3 eke, 5 lószerszám, 4 nyári szekéroldal, 1 vasborona, 3 fejsze, 3 kerékkötő és csatló, 2 ortókapa, 5 széles kápa, 3 szekerce, 1 harapófogó, 6 fúró, 3 kasza, 1 nagyfűrész, 1 kisfűrész. Ebhez minden kommentár nélkül elég mellé tenni Szentiványi Medárd ilyen jellegű eszközeinek listáját. Hasonló képet kapunk, ha a kocsikra vetünk egy pilantást. Hachy Istvánnak Ebedken 1 ócska ökrös szekerét és 1 lovas szekerét említi a vagyonleltára. Mihályi Györgynek szintén egy lovas és egy ökrös szekerét, valamint egy fedeles kocsiját. Plachy Sámuelnek Kornán már háromtételes a listája: „zöld allyú fedeles hintó régi módra, jó meg kopott; sárga allyú fedeles hintó jó karban, ökrös szekér egészen megvasalva jó karban." Ugyanakkor Szentiványi medárdnak Varbón volt 3 hintója, 4 szekere és két szánkója a téli utazásokra. (Más célokra még külön 4 szánkója is !)

54 Ezek a kúriák és a berendezésük képet adnak az ott élők műveltségéről is. Ezt csak annyiban érintjük, amennyiben ezeknek tárgyi feltételei a kúria berendezéséhez tartoztak. Ilyen pl. a könyvtár. A köznemesség olvasási szokásairól, olvasmányairól Fülöp Géza megjelent munkáiban átfogó képet rajzolt, többek között ebben a kötetben közreadott tanulmányában is. Számunkra különösen érdekes az amit így fogalmaz meg: „...főiként a falvakban élő, gazdálkodó közép- és kisnemesség nagy többsége a középrendű olvasóközönségnek még a reformkorban is legkevésbé művelt, konzervatív szellemű és igénytelen rétege."

55 Ezzel kapcsolatban nem tudunk a megyében konkrét igazoló, vagy ellentmondó adatokat felmutatni. A 47 nemesi birtokösszeírásban ugyanis egyetlenegy összefüggő könyvtárismertetés sincs' (Ez önmagában azért jelent valamit') Négy esetben találunk egyáltalán megjegyzést könyvről. Hachy István ebecki vagyonában egy „cseh bibliát" említenek. Mocsáry Károly igen jellemzően könyveit vagyonleltára végén sommásan így foglalta össze: „minden egyéb kotsijaiim, szekereim, hámos lovaim, paripáim és ezekhez tartozó készületeim, szerszámaim, könyveim, zsebbeli óráim, óra lántzaim, gyűrűim, s más illyes portékáim az Imre fiamé legyenek." Plachy Sámuel már említett kornai vagyonleltárában az egyik helyen összeírtak 44 db „mindenféle könyvet", majd másutt azt írták: „kemény fábul kvadrup kasznyi. mellynek négy fiókjai könyvekkel tele vágynak." Csillag János számtartó birtokaiban is voltak könyvök. Egész pontosan egy szakácskönyv, valamint „egy Urbáriumot tárgyazó könyv nyomtatva: Nemzeti Kalendárium 1830. és 1831-iki." (Rögtön e csekély számú könyvtár ismertetése után a kötelező tétel egy még értékesebb tárgy: „Szilvoriumos Butelha Bőrbe foglalva.")

56 141