Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

A periodicitás azért ilyen beosztású, mert csak a legritkább esetben adják meg, hogy a lakóház az fflető évben már állt. (A grafikonon a XIX. sz. alatt a stílusjegyek alapján állapítható meg. A levéltári iratokból is csak azt tudjuk meg, hogy a lakóház az illető évben már állt. (A grafikonon a XIX. század első fele értendő.) Mindenesetre az tény, hogy a megyei nemesi építészet legaktívabb időszaka 1750—2850 közé esik. (1850 utáni meglepően nagyszámú építtetés okait ezúttal most nem vizsgáljuk.) Századokra bontva így néz ki a megoszlás: XV. szd.: 2 épület; XVI. szd.: 2; XVII. szd.: 9; XVIII. szd.: 87, XIX. szd.: 273; XX. szd.: 25; ismeretlen építési idejű: 24 épület. Tovább szűkítve az időrendet az alábbiakat látjuk: Idő 1700—1750 1750—1800 1800—1850 1851—1900 1901—1911 Lakóépületek száma : 16 71 207 66 25 Az összes százaléka : 3,79 16,82 49,05 15,63 5,92 Kétségtelen tény, hogy a kb. 1770-től még erőteljesebben meginduló építkezés a XIX. század 20-as, 30-as éveiben éri el a csúcspontját. Ennek okai nagyrészt ismertek. Felsorolható közöttük a Mánia Terézia korszákra jellemző nagyobb méretű építési láz (elsősorban a kastélyok vonatkozásában), a megváltozott gazdasági viszonyok és értékesítési lehetőségek ténye, a napóleoni háborúk hatása stb. A megyei történetírás ez utóbbi szerepét a nógrádi gazdaságtörténetben még nem vizsgálta, így konkrét összefüggéseket még nem tudunk kimutatni. De, hogy voltak, azt a számok is jelzik. A XIX. század első évtizedeinek erősödő nemesi építészete mögött erősödő nemesi gazdálkodást is kell látnunk, amely csaknem egyenletes ívű ugyan, de köznemesi rétegenként minőségében más és más. Nem tűnik haszontalannak, ha a nógrádi helyzet bemutatása után öszszevetésképp két területileg határos megyéről is hasonló adatokat közlünk. Meg kell azonban jegyezni, hogy Heves és Pest megye kúriáival kapcsolatban nem folytattunk levéltári kutatást (illetve csak minimális mértékben) és a két megjelent megyei műemléki topográfia köteteire támaszkodtunk.

5 Ezek a feldolgozások nagyrészt levéltári forrásokon alapulnak és így adataik biztosnak tekinthetők. Ugyanakkor csak a mai közigazgatási megyére érvényesek, így mi is az összehasonlításban csak a mai Nógrád megye területét vettük alapul. A számok mögött látnunk kell mindazt a különbözőséget (terület, népességszám, nemességlétszám, szabad királyi városok megléte stb.), amelyek nem elhanyagolhatók. De a számok arányaikban még így is alkalmasak az összefüggések bemutatására. Megye Települések száma Kúriák száma Nógrád 94 282 Heves 47 155 Pest 87 307 Az összevetésnél kétségkívül kitűnik Heves megye területi kisebbségéből adódó jelentős eltérés. Ugyanakkor mindkét megyében voltak olyan telepü127