Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében

 NEMESI LAKÓÉPÜLETEK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, MEGOSZLÁSA ÉS ÉPÍTÉSI IDEJE A nemesi lakóépületek területi elhelyezkedésének vizsgálatát levéltári és könyvészeti források összevetésével végeztük, összefüggő kúriakimutatás nem található a levéltári anyagban, így a kutatás során a különböző korszakokból származó és témájú szakirodalmat is feldolgoztuk e fejezethez.

2 Már most megjegyzendő, hogy az adatok nem tekinthetők véglegesnek. A folyamatos levéltári kutatás ugyanis hozhat (és feltehetően hoz is) újabb ismereteket, leírásokat témánkra vonatkozóan. Tehát a közölt számok nem abszolútak. Viszont arányaiban biztosnak, következtetésekre alkalmasnak foghatók fel. Ugyancsak fontos tudni, hogy ebben a részben a megyei nemesi lakóépületeket nemcsak a XIX. század első felében tekintjük át, hanem a kezdetektől a XX. század elejéig. (Külön kitérünk majd a címben jelölt korszak elemzésére is ezen belül.) Először ugyanis összefüggő képet kívánunk felvázolni, s ehhez szükség volt az időhatárok módosítására. Az indulás éve a XV. század, a befejezés az 1910-es évek. Ez utóbbi azért, mert ekkor van az utolsó ide vonatkozó aránylag megbízható forrásunk, másrészt ettől az időtől kezdve a nemesi építészet végleg elveszíti kúriajellegét és átadja helyét a modern szabványlakóháznak, vagy esetleg a villaépítészetnek. A források szerint —, amelyek a XIX. századi, tehát a történeti Nógrád megyére vonatkoznak — a jelzett időszakban a megye területén 159 településen 422 nemesi lakóépület mutatható ki. (ld. a térképet).

3 Ha felbontjuk a számokat és a megye területi változásait figyelembe véve vizsgáljuk a megosztást, az alábbi táblázatot kapjuk: Megyerész Települések száma Kúriák száma Mai megye Szlovákia Pest és Heves 94 57 8 282 117 23 összesen : 159 422 Néhány következtetés adódik ebből, először is a térképet nézve. Feltűnő, hogy a mai szlovák terület mind a települések, mind a kúriák számát tekintve jelentősen alatta marad a mai Nógrád megyének. Ebben nemcsak azt kell látnunk, hogy ez a rész nagyságra nézve kisebb, mint a mai terület. Inkább arra kell gondolnunk, hogy a jelentős különbség abból a földrajzi, gazdasági megosztottságból következik — illetve függősége annak —, amit a szakirodalom ezekre vonatkozóan már a múlt században kimutatott. Pl. Fényes Elek így ír erről 1837-ben: „...az északi rész, ti. a losonci járás majd egészen, a füleki járásnak felső csúcsa, azaz: a megyének egy hatoda hideg, zordon, a növényekre nem kedvező, a földek itt kövesek, terméketlenek őszi gabonát ritkán, tiszta búzát soha nem teremnek, hanem csak zabot, kolompért és főzelékeket... Ellenben a megyének déli fele a természet minden javaiban pazarlásig részesült, mert van búzája, bora, szénája, fája, gyümölcse bőséggel... "

4 124