Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Vörös Károly: A magyar nemesi felkelés a napóleoni háborúk korában

délyezték. Bécsben mindkét esetben a cikkek, illetve az emlékirat nyomán az udvar ellen a nemesség soraiban feltámadó hangulattól féltek. Nem is alaptalanul, — mert a Kossuth vezette liberális-demokratikus ellenzék ugyancsak jól megérezve a problémában rejlő gyújtóanyagot, megtalálta a közzététel módiát abban az „Ellenőr. Politikai zsebkönyv." című kötetben, amelyet 1847ben a cenzúra megkerülésével Lipcsében nyomtattak ki, s amely az ellenség politikai programjának volt sokoldalú bemutatása. E cikkek mellett a politikailag haláláig konzervatívnak és az udvar iránt messzemenően lojálisnak tartott Kisfaludy szavai nyilván hozzájárultak a nemesség politikai hangulatának az udvar és őt szolgáló újkonzervatív ooütika törekvéseitől való elfordításához.

16 7) Megfelelően a hadkiegészítési rendszerek és a fennálló társadalmi viszonyok már a bevezetésben említett kapcsolatának, a magyar nemesi felkelés utolsó fél évszázadának történetében valóban ott tükröződik az egész magyar feudális társadalom válsága, — kivált annál a kapcsolatnál fogva, mely által az efféle, az egyént, a társadalmi munkamegosztásban betöltött pozíciójából teljesen el soha nem szakító milíeiatípúsú szervezetek mindig közvetlenebbül kötődnek hozzá a társadalomhoz, mint a leguláris hadseregnek a társadalomtól a hosszú szolgálati idő alatt bizonyos szempontból egyre jobban elszigetelődő katonája Az inszurrekciók során nyilvánvalóvá vált ui. egyrészt az, bog\

r a felkelés egész, a rendi állam politikai mechanizmusától függő rendszer, mint olyan, teljesen alkalmatlan, az ország hatékony védelmére, másrészt az, hogy a nemesség nagy tömegei már egyszerűen anyagi viszonyaiknál fogva is képtelenek megfelelni azoknak a követelményeknek, melyeknek kielégítésére előjogaik épültek, — végül pedig az is, hogy az inszurrekció bármilyen szempontú reformális kísérlete szükségképpen sikertelen kell, hogy maradjon. Végső kihatásában ui. az ilyen, a nemesi előjogok jogcímének megerősítését eredményező kísérlet a társadalom és a gazdaság kivált ezekben az évtizedekben már meggyorsuló fejlődése mellett már nem érvényesülhetett, már csak azért sem, mert ugj^anezen fejlődés eredményeképpen a katonai szolgálat ilyen milíciaszerű típusának ellátásához szükséges anyagi-vagyoni feltételek szerint a társadalom már nem a feudális, hanem egyre inkább (és immár falusi szinten is), egy majdani polgári társadalomszerkezet kategóriáit követve — azokat mintegy alapozva — kezdett átstrukturálódni: a nemesi privilégium és a vagyoni helyzet szerinti kategóriák a falun belül is egyre inkább távolodni kezdvén egyástól. Immár visszafordíthatatlan folyamatok és feloldhatatlan ellentmondások ezek a társadalom és a milícia vonatkozásában egyaránt: megoldásuk előfeltételeit már tartalmilag és katonailag egyaránt új igényekkel és feladatokkal majd csak a polgári forradalom fogja megteremteni. JEGYZETEK 1. Az állandó hadsereg szervezésére és az inszurrekcióra vonatkozó alaptörvények: 1715:8., 1723:6., 1741:22 te. — Szabó Dezső: Az állandó hadsereg beczikkelyezésének története Ш. Károly korában 1708—1715. Hadtörténelmi Közlemények 1910. 2. A magyar alakulatoknak a császári hadseregen belüli arányára: Marko Árpád: Insurrectio és állandó hadsereg. Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor IV. k. Bp., é. n. (1941). 271. p. 3. A nemesség létszámára: Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). Szerk. Dányi Dezső és Dávid Zoltán. Bp., 1960. 43*., 51*. A vonatkozó legfontosabb törvénycikkek: 1741:63., 1796:2., 1805:1. te. — A szervezésre és a kiállított létszámra: Gömöry Gusztáv: A magyar nemesi felkelések .1797 és 1800—1801 Hadtörténelmi Közlemények 1898; Galókay Jenő: A 100