Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

a szóhasználat szerint „nemzeti őrségi" tagok. Egyenruhában kellett járniuk a megyét, és az adományok gyűjtése mellett toborzást is végeztek. Ezek szerint nemzetőr lett volna valóban, bár ezt nem tudtuk bizonyítani. Ha így is volt, magas korára való tekintettel, ez a megbízatás inkább csak érdemei előtti tiszteletadás, mintsem effektív katonai tevékenység/'

8 A népképviseleti országgyűlésre Losoncon jelölték, és egyhangúlag választották meg. Követtársa volt a megyéből Sréter László, Horváth Ödön, Pulszky Ferenc, Repetzky Ferenc, Frideczky Lajos.

49 Országgyűlési tevékenysége két részre osztható. A pesti időszakban még egyértelműen Kossuth híve, a debreceni ülésszak alatt fokozatosan távolodott tőle és egyre inkább a Béke-párthoz tartozott — legalábbis az emlékiratok szerint. Tény, hogy ez törés lenne eddigi, szép ívű politikai pályáján, de végeredményben, majdhogynem logikus is. Ugyanis eddigi tárgyalásaink során mindig csak a társadalmi átalakulásért folytatott küzdelmét említettük, a nemzeti önállóság kérdésében kifejtett álláspontját viszont nem. Mert erről soha nem is beszélt! Valószínű, hogy a tavaszi hadjárat eseményei, a függetlenségi nyilatkozat már többet jelentettek, mint ameddig kezdetben eljutni gondolt. Összecseng ez egy 1837-ben mondott beszédével, amelyben azt mondta, „én a törvényen túl menni soha nem akarok, és nem vagyok a túlságnak barátja". Politikai következetességére jellemző azonban, hogy tisztségéhez mindvégig hű maradt, még a szegedi országgyűlésen is ott találjuk őt. Július 25-ről való az utolsó ismert jelenléte. Gyávának tehát nem nevezhető, pedig nála jóval fiatalabb követtársai már korábban elmenekültek a süllyedő hajóról. (S ráadásul tisztában volt a várható következményekkel is.) Addig, amíg a további kutatások nem tisztázzák egyértelműen politikai hovatartozását, azok közé kell sorolnunk őt, akiket osztály- és nemzeti korlátai egy bizonyos határon megállítottak. Az országgyűlés kezdetén a különböző háztisztségek választásánál Kubinyi neve több helyen is szóba jött. így kapott szavazatot a második elnökségre, jegyzőségre. Ugyanakkor tagja lett a trónbeszédi választ kidolgozó bizottmánynak, valamint a ház költségvetési tervét előkészítő testületnek. (Ez utóbbiban Pulszky, Bezerédj, Teleki László, Trefort Ágoston társaságában.) Felszólalásai az eddigiekhez hasonlítottak. Éles szavakban bélyegezte meg a követválasztási visszaéléseket, féltve a haza jövőjét a terjedő politikai korrupciótól egyúttal javasolta, hogy mindazokra, „akik vesztegettek, bujtogattak, vagy más erkölcstelen eszközökhöz nyúltak, süttessék a becstelenség bélyege ..." Felszólalt a Ludovika megnyitása érdekében is. Tagja lett a horvátügyi választmánynak, Madarász Lászlóval, Nyáryval, Patayval, Pálóczyval együtt. Ez a névsor azt is jelzi, hogy ekkor egyértelműen a radikálisok csoportjához tartozott. A választmány többi tagja vagy középpárti, vagy jobboldali volt. A Récsey Ádám ellen felállított bíróságnak nem tagja ugyan, de Pálóczy Lászlóval és Glatz Antallal együtt feladata lett „a vádper haladéktalan megindítása és elővitele". 73