Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

AZ UTOLSÓ ESZTENDŐK Kubinyi lelkesedése továbbra is töretlen. 1862-ben olyan útra vállalkozott, amelyre 66 évesen csak kevesen mertek volna. Konstantinápolyba utazott, a Corvinák felkutatására. Rendkívül nehezen és sok bonyodalom után jutottak oda, hogy végül is sikerült 11 Corvinát látniuk, a találomra eléjük rakott könyvek között. Ezután továbbmentek Rodostóba a Rákóczi-emlékeket megtekinteni. Megrázó élmény volt Kubinyi számára azon a helyen járni, ahol valamikor a nemzet szabadságáért mindenét feláldozó nagy fejedelem élt. A Rákóczi-kápolnában Ipolyi misét mondott „mialatt a nyakas lutheránus Kubinyi térdepelve sírt". A díszmagyarba öltözött „tiszteletreméltó galambősz hazafi" láttán, a helybeliek azt hitték, megjött „Rákóczi király unokája" s Kubinyi nem győzte a pénzt osztogatni az őt körülvevőknek.

57 Ami ezután történt, az már kevés örömet tartogatott számára. Az 1865-ös országgyűlési választásokon történtek lezárták politikai pályafutását s egyúttal közéleti tevékenységének is véget vetettek. A választási előkészületeket mindenképpen összefüggésbe kell hoznunk a megváltozott politikai helyzettel, azzal, hogy az 1861-ben még egységesen Határozati párti megye ekkorra már csaknem egészében a kiegyezés hívévé vált. Ennek gazdasági háttere van, amely megnyilvánul a vagyoni helyzet egyre siralmasabbá válásában, valamint a meginduló bánya-, ipar-, vasútfejlesztés adta nagyobb gazdasági fellendülés lehetőségének felismerésével. Ehhez pedig mindenképpen nyugalmas politikai viszonyok kellettek. A losonci polgárok Kubinyit óhajtották követüknek. Egyik csoportjuk már augusztusban felkérte őt a megbízatás elvállalására, amikor pedig az : országgyűlést összehívó királyi leirat még nem is létezett. (A lelkes hangulat Deák húsvéti cikke nyomán született.) A látszólag simának induló választás váratlanul azonban bizonytalan kimenetelű lett, mert ellenjelöltként gróf Czebrián László lépett fel a kerületben. A Kubinyi-párt Losoncon és Losonctugáron számíthatott a polgárok nagy részére, ami kb. 500 főt jelentett. Másrészt pedig főleg a protestáns községek lakói szavazhattak Kubinyira. A Czebrián-pártot a megyei tisztviselők támogatták, pl. gróf Forgách Sándor, Vitális István főszolgabíró, Hartvich Ferenc „a vidéken erélyes végrehajtó" stb. De Kubinyinak voltak Balassagyarmaton is hívei. Ezt bizonyította az a tény, hogy az október 27-én ott éjszakázó Kubinyit fáklyás éji zenével tisztelték meg, melyben a helybeli dalárda közreműködése mellett a „céhek, s a polgárság minden osztály, vallás és rang különbség nélkül, tömegesen volt, sőt vidékről is többen részt vettek". Az üdvözlő beszédet Bodnár István ügyvéd mondta. Reméli, hogy Kubinyit megválasztják, mert a mostani időkben olyan politikusnak kell az országgyűlésre kerülni, aki „az ország társadalmi és jobb viszonyaiban jártas, a nemzet anyagi és szellemi felvirágzásának feltételeivel ismeretes." A beszéd, a többi Kubinyi melletti megnyilvánulás is azt mutatja, hogy igen erős volt még ekkor a megyében a 48-as szellem. 79