Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

védfalui (sic!) nógrád megy. sz. 54 éves, ev. nős, földbirtokos és természetbúvár, mint nógrád megyei követ az 1848. oct. 3-i 1. f. nyilatkozvány értésére esése után is az országgyűlést Debrecenbe követte, s annak tanácskozásaiban április 14-e előtt és után egész annak végképi feloszlásáig kitűnő részt vett. Az ápr. 13-i conferencziában a Kossuth által Magyarország tökéletes függetlenségének kinyilatkoztatására tett indítvány ellen szólt ugyan, azonban az ápr. 14-i ülésben, melyen Magyarországnak az összmonarchiától elszakítása és a dynasztia trónvesztése és száműzetése határozattá emeltetett, jelen volt, s a forradalmi convent tanácskozásai és határozataiban folyvást élénk részvéte, beszédei és indítványai által, különösen az ápr. 20. és 21. és május 4. és 5-ki ülésekben a kormányzónak kikiáltott Kossuth és újonnan kinevezett ministerek esküje fölötti viták alkalmával az apr. 14-i felségsértő határozat helyeslését és beleegyezését félreismerhetetlenül kitüntette." A vád tehát: részvétel a törvénytelennek nyilvánított országgyűlés munkájában. Sőt még azt is bűnéül rótták fel, ami tulajdonképpen mentesítő körülmény lehetett volna, ti, a Béke-párti javaslatok a kormányzói esküre. De azért felismerték, azzal, hogy ott volt az országgyűlésen és javaslatai is voltak a kormányzóval kapcsolatban, de facto elismerte a trónfosztást, s a független állam mellett állt mindvégig. Ennek megfelelően szólt az ítélet is: „Miután ezek az elsoroltakat megállapított tényállás mellett részint bevallották, részint rájuk bizonyultak, ennél fogva a felettük (többekkel együtt ítélték el ekkor. — P. M.) jún. 25—26—27— 28 és júl. 1—2—3— és 4-én tartott haditörvényszéken flg.sértés bűnébeni részvét miatt összes vagyonaiknak a forradalom okozta károk megtérítésérei elkoboztatása mellett kötél általi halálra ítéltettek." Haynau azonban megkegyelmezett Kubinyinak, elengedte a vagyonelkobzást, és a halálbüntetést 3 évi „várfogságra vas nélkül szelidité". Ugyanakkor Ferenc József ezt a büntetést is törölte a július 20-án kelt elhatározásában. Az ítélet eltörlésében — Kubinyi állítása szerint — sokat köszönhetett József nádor özvegyének, Dorottya hercegnőnek, Wilhelm Haidinger neves bécsi természettudósnak, más bécsi tudósoknak és régi barátainak, akik közbenjártak érdekében. (így például testvére Ágoston, aki az események alatt végig lojális magatartást tanúsított. Nem is volt túl jó a viszony közöttük. Aránylag hűvös kapcsolatuk mögött vagyoni konfliktusokat is kell keresni. Kubinyi önéletrajzában említ egy vagyoni megosztást, amely szerint a videfalvi és a losonci birtokok Ágostoné lettek, ezért neki Pestre kellett költöznie.) Az ítélet logikájában megfelelt annak az elképzelésnek, amelyet még a szabadságharc idején Desewfy Emil gróf Schwarzenbergnek javasolt. E szerint a tetteik alapján osztályba sorolt bűnösöket különböző büntetésben kell részesíteni. Az első rendűeket (Kossuth, Batthyány, Teleki stb.) halálra kell ítélni, a második csoportba tartozóakat (Madarász József, Vukovics Sebő, Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, Kubinyi Ferenc) „megfelelő mértékben rájuk kiszabott halálfélelem után, akár futni is lehet hagyni... akiket egyszer megleckéztettek, nem feledik a leckét egyhamar és bizonyos kezességek mellett és damokles-kardját lebegtetve fölöttük, minden cselekvésükben megbéníthatok."

53 76