Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

védfalui (sic!) nógrád megy. sz. 54 éves, ev. nős, földbirtokos és termé­szetbúvár, mint nógrád megyei követ az 1848. oct. 3-i 1. f. nyilatkozvány értésére esése után is az országgyűlést Debrecenbe követte, s annak ta­nácskozásaiban április 14-e előtt és után egész annak végképi feloszlá­sáig kitűnő részt vett. Az ápr. 13-i conferencziában a Kossuth által Ma­gyarország tökéletes függetlenségének kinyilatkoztatására tett indítvány ellen szólt ugyan, azonban az ápr. 14-i ülésben, melyen Magyarország­nak az összmonarchiától elszakítása és a dynasztia trónvesztése és szám­űzetése határozattá emeltetett, jelen volt, s a forradalmi convent tanács­kozásai és határozataiban folyvást élénk részvéte, beszédei és indítvá­nyai által, különösen az ápr. 20. és 21. és május 4. és 5-ki ülésekben a kormányzónak kikiáltott Kossuth és újonnan kinevezett ministerek es­küje fölötti viták alkalmával az apr. 14-i felségsértő határozat helyeslé­sét és beleegyezését félreismerhetetlenül kitüntette." A vád tehát: részvétel a törvénytelennek nyilvánított országgyűlés munkájában. Sőt még azt is bűnéül rótták fel, ami tulajdonképpen men­tesítő körülmény lehetett volna, ti, a Béke-párti javaslatok a kormányzói esküre. De azért felismerték, azzal, hogy ott volt az országgyűlésen és javaslatai is voltak a kormányzóval kapcsolatban, de facto elismerte a trónfosztást, s a független állam mellett állt mindvégig. Ennek megfe­lelően szólt az ítélet is: „Miután ezek az elsoroltakat megállapított tény­állás mellett részint bevallották, részint rájuk bizonyultak, ennél fogva a felettük (többekkel együtt ítélték el ekkor. — P. M.) jún. 25—26—27— 28 és júl. 1—2—3— és 4-én tartott haditörvényszéken flg.sértés bűnébeni részvét miatt összes vagyonaiknak a forradalom okozta károk megtéríté­sérei elkoboztatása mellett kötél általi halálra ítéltettek." Haynau azonban megkegyelmezett Kubinyinak, elengedte a vagyon­elkobzást, és a halálbüntetést 3 évi „várfogságra vas nélkül szelidité". Ugyanakkor Ferenc József ezt a büntetést is törölte a július 20-án kelt elhatározásában. Az ítélet eltörlésében — Kubinyi állítása szerint — sokat köszön­hetett József nádor özvegyének, Dorottya hercegnőnek, Wilhelm Haidin­ger neves bécsi természettudósnak, más bécsi tudósoknak és régi bará­tainak, akik közbenjártak érdekében. (így például testvére Ágoston, aki az események alatt végig lojális magatartást tanúsított. Nem is volt túl jó a viszony közöttük. Aránylag hűvös kapcsolatuk mögött vagyoni konfliktusokat is kell keresni. Kubinyi önéletrajzában említ egy vagyo­ni megosztást, amely szerint a videfalvi és a losonci birtokok Ágostoné lettek, ezért neki Pestre kellett költöznie.) Az ítélet logikájában megfelelt annak az elképzelésnek, amelyet még a szabadságharc idején Desewfy Emil gróf Schwarzenbergnek javasolt. E szerint a tetteik alapján osztályba sorolt bűnösöket különböző bünte­tésben kell részesíteni. Az első rendűeket (Kossuth, Batthyány, Teleki stb.) halálra kell ítélni, a második csoportba tartozóakat (Madarász Jó­zsef, Vukovics Sebő, Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, Kubinyi Ferenc) „megfelelő mértékben rájuk kiszabott halálfélelem után, akár futni is lehet hagyni... akiket egyszer megleckéztettek, nem feledik a leckét egyhamar és bizonyos kezességek mellett és damokles-kardját lebegtetve fölöttük, minden cselekvésükben megbéníthatok." 53 76

Next

/
Thumbnails
Contents