Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

követi utasításokat kidolgozó bizottságnak. Ez a feladata végig megmarad és rendkívüli fontosságú lesz a megyei politikai élet irányításában. Hiszen a követi utasítás volt az, amely tükrözte a megye álláspontját az országos kérdésekben és ehhez a követeknek feltétlenül ragaszkodniuk kellett. Szinte úgy is fogalmazhatnánk némi túlzással, hogy a képviseleti rendszer ezen szakaszában a megyei követ szinte feleslegesnek tűnt. Elegendő lett volna az országgyűlésre csak a követi utasításokat eljuttatni. Erre az országgyűlésre egyébként Gyurcsányi Gábort és Prónay Jánost küldték fel. A rövid ülésszak alatt a vallásügyekben hallatták hangjukat erősebben, egyenlő jogokat követelve a protestánsok számára is. 1832-ben azonban már nevét a követségre jelöltek között találjuk. A második követi posztra több javaslat is volt, végül is Szentiványi Anzelm és Kubinyi Ferenc között dőlt el a küzdelem: ,,A többség Ö Exellentiája Szentiványi Anzelm Tábla Bíró Űrra ki jelentetett." Vereség ez, de biztató körülmények között. Mindössze négy eve leiepedett le a megyében, s máris egy jelentős köztisztviselői múltú nemes egyenrangú partnere a választásokon. Ezt sok mindennek köszönhette; a család patinás múltjának, lelkiismeretes főszolgabírói munkájának, a megyei hazafias akcióban való lelkes és áldozatkész fellépésének. A két követ tehát Prónay János és Szentiványi Anzelm lett. Közülük az utóbbi volt az, aki a liberális elvek mellett következetesen kitartott. Prónay az úrbéri viszonyok szabályozása körüli vita során elérkezett elvi lehetőségeinek határaihoz és igen tisztességes módon lemondott funkciójáról. Helyére 1835. június 25-én „a tettes státusok egyes akarattal szétsényi jbeli fő bíró Kubinyi Ferencz urat" választották. Főszolgabírói helyettesítésére Vattay Lászlót és Fráter Pált jelölték ki. Még aznap ki is adták számára a követi megbízólevelet, amely azért is érdekes olvasmány számunkra, mert mint formula, aránylag ismeretlen: „...legnagyobb bizodalmunk lévén Felső Kubinyi és Nagy olaszi szétsényi jbeli fő bíró Kubinyi í^erencz úrnak hűségében, értelmességében, hazafiúi buzgóságában és tapasztalásában őtet az Ország Gyűlésre küldőt követünknek elválasztottuk, adván nekie mindennemű hatalmat arra, hogy mindenköz jót, kegyelmes királyunk ő Felsége iránt törvényes hűséget, a nemesi szabadságot a köz nép fentartását a köz békességet és tsendességet illető és az Ország Gyűlésen előadandó tárgyakban Verbőtzy 1-ső része 9-ik czikkelyében foglalt nemesi törvényes sarkalatos szabadságoknak feltartásáról a már adott és adandó utasítás szerint nevünkben, és a dolog mi voltához képest az Ország Rendéivel és követekkel tartandó egyetértéssel és értekezéssel voxolhasson, és azon Rendekkel és követekkel amit leg jobbnak fog látni végeztessen égérvén hogy mind azt, amit a törvény értelmében tesznek és az ország több rendéinek végeznek helyesnek és állandónak elösmerni fogják, melynek is nagyobb hitelére a szokott jelzetünkkel meg erősített meg bízó levélnek kiadatását rendeltük, úgy javallván azt a köz igazság."

20 Kubinyi július 11-én vett részt először az országgyűlésen és július 15-én már fel is szólalt. Meg kell említenünk, hogy Kubinyi rendkívül aktív volt az országgyűlés hátralevő egy esztendejében. Csaknem 40 olyan felszólalását ismerjük, amely több volt egyszerű megnyilvánulásnál, szokásos követi jelzésnél. 52