Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

Az életszínvonal, a szociálpolitika, általánosságban az adott ország, iparvidék fejlettségének fontos fokmérője a csecsemőhalandóság mértéke. Alábbi kimutatásunkban a már előzőleg is alkalmazott módszer szerint bányász, ül. paraszt és egyéb bontásban mutatjuk be az 1901 és 1905 közötti években elhaltak számát aszerint, hogy mennyi ideig éltek :

23 Mennyi ideig élt Bányász, ill. hozzátartozó Paraszt, egyéb, ill, hozzátartozó 0— 1 hónapig 1—12 hónapig 1— 5 évig 6—10 évig 11—20 évig 21—30 évig 31—40 évig 41—50 évig 51—60 évig 61—70 évig 71—80 évig 81—90 évig 21 39 28 6 13 9 7 3 4 4 5 1 9 9 10 7 4 7 6 5 9 11 8 3 Összesen 140 88 Mindebből világosan látható, hogy az egészségre igen ártalmas, vizes, a legelemibb munkavédelmi berendezéssel sem rendelkező bányák, a rossz táplálkozás, a zsúfolt barakkok, kolónialakások következtében a bányamunkásság egészségügyi helyzete volt rosszabb. Ez még akkor is így van, ha hozzávesszük az akkori falu szociális-egészségügyi elmaradottságát, a gyógyító-megelőző munka alacsony fokát. A LAKOSSÁG VALLÁSI ÉS NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA, HÁZASSÁGI SZOKÁSAI, ÄLTALÄNOS MŰVELTSÉGE. A statisztikai és népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Etes község még a kiegyezés után 2 évvel is erőteljesen homogén volt. A bányászat térhódítása azonban nagymértékben megváltoztatta a lakosság vallási és nemzetiségi hovatartozását. Mivel a más nemzetbeli, ill. nemzetiségi munkások zömében protestánsok és görögkeletiek, valamint görögkatolikusok, unitáriusok voltak, megszűnt a katolikus egyház monopolhelyzete. A nemzetiségiek térhódítása, amint táblázatunkból is kitűnik, együtt járt más vallások elterjedésével is.

29 Év ossz. lakosság római katol. evangélikus görögkel. görög kat. unit. izrae Uta magyar szlovák szerb, szlovén egyéb 1869 1900 600 1520 577 1434 11 62 9 1 — I 12 5 1 19 591 1262 9 129 128 412