Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

lóniák építésekor a bányavállalatnak már további szempontokat is figyelembe kellett venni. Ha nem is konkurrálni, de legalább „versenyben" kellett maradni Salgótarján legnagyobb üzemével, a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt. gyárával, ahol a dolgozók kisebb hányadának viszonylag korszerű „gyarmatot" építettek. A Hirsch és Frank Művek Salgótarjáni Gyára, valamint az üveggyárak ugyancsak kísérletet tettek kolóniák építése útján a munkáslétszám megtartására. Mindezek alapján az SKB Rt. a központi, vagyis a salgótarjáni bányai kolónia korszerűsítése mellett arra is törekedett, hogy a különböző aknák mellé épített kolóniák alapvető szolgáltatásokat megoldjanak. Ha a kommunális ellátottság alapvető, vagy még inkább elemi szintjén vizsgáljuk Etes-Amália viszonylatában, akkor azt kell tapasztalnunk, hogy a minimális feltételek csak 1907. után alakultak ki. Az Etes-Amália rekonstrukciója után bekövetkezett kolóniaépítés 1905 és 1907 között valósult meg. (A kolóniaépítés pontos dátumát nem tudjuk). Ide vonatkozó adataink tehát igen hiányosak, ennek ellenére a rendelkezésre álló dokumentumok alapján rekonstruálni tudjuk a kolóniaépítés fontos kérdéseit. Erre elsősorban az SKB Rt. vezetőinek a bányakolónia biztosítása tárgyában lefolytatott 1907. február 21-i, június 14-i, és december 12-i levelezései adnak támpontot. Alábbi felsorolásunkban, a levelezés sorrendjét betartva, részletezzük az Etes-Amálián elhelyezett épületek nagyságát, a hozzájuk tartozó egyéb épületek legfontosabb adatait.

24 4 db, egyenként 29,12 m hosszú, 6,76 m széles kő és tégla alapépítményú, lemezborítású munkáslakóház 6 család részére; ugyanitt 'i,40 m hosszú és 1,60 m széles fából készült melléképület; a kimutatáson szerepel továbbá egy 19,68 m hosszú 4,80 m széles deszkafalas barakképület ; 1 db 18 m hosszú 8,39 m széles téglából készült élelemtár; 1 db 20 m hosszú, 19 m széles téglából készült kocsma; 2 db egyenként 29 m hosszú, 8 m széles vályogból épült munkáslakóház; 2 db egyenként 7,4 m hosszú, 1,6 m széles fából készült melléképület; 7 db munkáslakóház (kőből és vályogból) 6 család részére, hossza 28,96 m, szélessége 8,16 m; 1 db kettős tanítói ház, hossza 28,96 m, szélessége 8,16 m (mindkettő kőből és vályogból); 1 db iskolaépület 21 m hosszú, 13 m széles, ugyancsak kőből és vályogból; 1 db mészárszék és borbélyműhely (vályogból) 6,78 m hosszúságú és 4,46 m szélességű; 1 db halottas kamra (vályog), amelynek hoszsza 4,64 m, szélessége pedig 3,84 m volt. Egy 1906-ból származó kimutatás szerint Etes-Amália-bánya 194 lakással rendelkezett. 1907-ben további 36 lakás építését tervezik, 1908ban pedig újabb 79 lakással kívánták bővíteni a kolónia lakásállományát. Korabeli dokumentumok tanúsága szerint az összes lakások egynegyede barakk volt. 499