Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

Verbói Károly Szorcsik István Szűcs István Majerszki János Zvercsák István Lengyel András Kaszás M. István Sós István Csornán Lajos _„„..-- Kelemen Boldizsár Árvái István Kereszti István György István Bodor István Bizonyára feltűnt, hogy a felsorolásból hiányoznak olyan községek, mint pl. Ságújfalu, Baglyasalja, Karancsság. Ennek legfőbb oka, hogy ebben az időben Pálfalván és Baglyasalján is működött már bánya, sőt a salgótarjáni bányák, főleg Károly-akna sok környékbeli bányászt is foglalkoztatott. A későbbi években vált aztán általánossá, hogy a bányaüzemmel nem rendelkező községek bányamunkát vállaló fiataljai és idősebbjei — némelykor generációkra is — egy bányaüzemhez kötődtek. A munkaerőgondok enyhítésére, és egy viszonylag stabil törzsgárda kialakítása érdekében a bánya vezetői, hivatásos toborzók útján az ország különböző vidékeiről is alkalmaztak munkaerőt. Tekintettel arra, hogy más bányatársaságok is ezt a módszert alkalmazták, nemegyszer egymástól is elcsábították a már leszerződött munkást. Adataink azt bizonyítják, hogy a bányatársulat vezetőinek e kísérlete nem járt sikerrel. A Sopronból, Aranymarótról, Esztergomból, Krassószörényből, Tolna, Baranya és Szolnok megyékből, valamint az ország más településeiről érkezők többségükben maximum 1—2 évet, nagyon sokan csupán pár hónapot töltöttek el a munkahelyen. Ezek jelentős része ugyanis „vándormadárként" járt-kelt az ország bányavidékein, s kedvezőbb lehetőségek reményében könnyen otthagyták a számukra ideiglenes munkahelyeket.

19 A munkaerő-vándorlás természetesen nem csupán vállalatok és vállalatok között zajlott, hanem igen sok esetben a vállalaton belül is. Ez különösen áll a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. üzemeire, ahol a bérezés nagymértékben függött a geológiai viszonyoktól, a széntelepek nagyságától és a szén kalóriaértékétől.

20 A bányatársulat vezetői — főleg a századforduló után — a munkáslétszám stabilizálása érdekében „ráálltak" az Észak-amerikai Egyesült Államokból, továbbá Kanadából visszavándorolt bányamunkások újbóli alkalmazására. E ténykedésük és fáradozásuk nem járt kellő sikerrel éspedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy sokkal kevesebben tértek haza, mint amennyien eltávoztak. Az Etes községi iratok ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1904 és 1911 között a község területéről 123 bányász fogott vándorbotot, de ebből csupán 40 fő tért haza a jelzett időszakban.

2

'

1 406 Nógrádmegy er »! 5? Kisterenye >> Nagylóc Piliny Ragyolc