Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Molnár Pál: Etes község társadalmi, politikai, szociális helyzetéről a századforduló időszakában

GAZDASÁGI VISZONYOK A község bel- és külterületi megoszlásából még nem következtethetünk arra, hogy milyen volt a nagybirtok aránya az összföldterülethez képest. Az 1869-es, az 1890-es népszámlálási adatok, valamint az 1897ben megjelent gazdacímtár adatai azt bizonyítják, hogy az összes földterület mintegy 50 %-a földbirtokosok kezén volt. Adataink a korábbi időszakra vonatkozóan nincsenek. Feltehető, hogy ez az arány a kiegyezés idején még nem állt fenn. A megyei adatok ugyanis azt igazolják, hogy a kapitalizmus térhódítása a mezőgazdaságban a földek felaprózásához, másrészt a kisbirtokok tömeges tönkremeneteléhez vezetett. Egyébként a kapitalizmus térhódítását jelzi a tőkés bérlők megjelenése is. A két legjelentősebb földbirtok egyikének tulajdonosa Seidner Mór (286 kh.), bérlője Goldstein Sámuel volt. A másik még számottevőbb földbirtokkal rendelkező Wengheim Ferencné (945 kh.), bérlője pedig Lengyel László volt.

2 A századforduló után bekövetkezett gazdasági válság, a mezőgazdaságban is nagy méreteket öltő konkurrenciaharc következtében nagybirtokok is tönkrementek. Ennek jelét találjuk az 1910-es statisztikai adatokban is. E szerint Etesen ez időben már csak egy földbirtokost jelölnek.

3 Csökkent az önálló gazdaságok száma. 1869-ben számuk még 170 volt, 1910-re ez lecsökkent 60-ra. Ebből 25 parasztgazdaság a 10 és 100 kh alatt, míg egy uradalom 100 kh felett helyezkedett el.

4 A kapitalizmusra jellemző „nagy hal megeszi a kicsit" jelenség a kisgazdaságok egész sorát teszi tönkre. A földfelaprózódás és a kisbirtok beolvasztása a nagybirtokba általános megyei, sőt országos jelenség. Etesen a gazdasági élettel párhuzamosan egy másik szerkezeti változás is végbemegy. Megszűnik a mezőgazdaság uralkodó jellege, megjelenik egy másik gazdasági ág, a bányászat. E folyamat illusztrálásával nemcsak azt jelezzük, hogy az 1869-es adatokkal szemben megjelenik a gazdaság másik ága, hanem azt is bemutatjuk, hogy hogyan alakul a mezőgazdaságban és a bányászatban foglalkoztatottak száma, vagyis hogyan változik meg az etesi társadalom struktúrája.

5 , Mezőgazdaságból élők Ev n „ \ (keresők) Bányászatból élők (keresők) 1869 1900 1910 271 259 186 4 364 686 Etesen a szénbányászkodás viszonylag nem hosszú múltra tekinthet vissza. 1886-ban, miután a gyakorlati és a kutatási eredmények egyértelműen bebizonyították, hogy az etesi telkes gazdák földjén, illetve a föld alatt hosszabb időre elégséges szénvagyon létezik Gróf Forgách Antal megvásárolta az etesi parasztok földjét, és a szénbányászkodás jogát. A hozzá csatlakozó Pulszky Ágostonnal és Hoffmann Jakabbal megalapították az Etesi Kőszénbánya Rt-t. A munkáslétszám rövidesen 300 401