Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

26. Szenttornyai A.—

Seyfried Gy.—

Thomesz D.: Jövesztő vájár. Bp. 1952. 27. Szvircsek Ferenc: Az iparítöirténeti-muzeológiai kutatás, módszertani problémái, különös tekintettel a bányászattörténeti kutatásira Nógrád megyében. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1979. 28. A technikai vívmányai az utolsó száz évben. A műveltség könyvtára. Bányászat. Irta: Litschauer Lajos. Bp. 1905. FŐBB BÁNYÁSZATI SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA Akna = függőleges, vagy lejtős vájás, amely a föld kérgébe van lemélyítve, hogy a hasznosítható ásványok telepeit feltárja, termékeinek: felszínre hozására, személyek és anyagok stb. szállítására szolgáljon. Alaikja, iránya, célja szerint megkülönfoözltetünk : mély, fő, mellék, szállító, lég; és vízemelésre szolgáló akna, járó, gurító, silkló, összekötő, kutató, a külszínre ki nem érő vak akna, függőleges, lejtős stb. Részei: aknatorok, oldalai, akrua fenéiké, vagy zsompja és az aknaoszttályok. Altáró = egy bányászatnak a legmélyebben levő tárója. Ácsolat = gömbfából összeállított biztosítószerkezet a bányában. Bányahatár = a bányatelek hatáirának vonala a föld felszínén. Határkővel jelölik meg a sarikám. Bányakapitányság = az 1854. évi osztrák bányatörvény alapján létrehozott elsőfokú bányaihatóság. Feladata volt többek között a bányajogosítványok adása, a bányák üzemben tartásának ellenőrzése. Bányamező, szénmező = a bányateleik olyan része, amely a szállítóaknához vezető fő szállítóvágathoz külön szállítóvágattal csatlakozik. Bányatelek, vájnatelelk = az a tér, amelyet az azon belül található ásványok kiaknázása végett a bányahatóság a bányavállalkozó részére adományozás alkalmából kijelölt. Maga a bányatelek, vagyis az azon belül fekvő földtömeg nem képezi az adományozás tulajdonképpeni tárgyát, hanem csak tér szerinti meghatározása az adományozási jognak. A teret, melyre a bányaművelési jog adományozható, az 1854. évi ált. bányatörvény bányamértéknek nevezi. Bányamérték

} vájnamérték = nevezik még sík bányamértéknek is. A bányamértéik egy meghatározott teret foglalt magába, a bánya (vájna) fölnyitási pontjának lapján, alakja egyenlő szögű, hosszúkás négyszög. Területe 12544 • bécsi öl (45116,4 m

2

), alakja csak annyiban van 'meghatározva, amennyiben legrövidebb oldala 56 bécsii ölnél (106,2 m) kisebb, leghosszabb oldala pedig 224 bécsi ölnél (428,8 m) hosszabb nem lehet. Mélysége függőleges irányban végtelen. A szénnél két egymást a leghosszabb oldalával érintő bányamértékre, azaz egy kettős mértékre szólhat az adományozás'. Ha azonban a felnyitó pontnak olyan a fekvése, hogy abból több, még nem adományozott bányamérték mérhető ki, az adományozható tér négy kettős mértékre emelkedhet. Határ köz, az az adományozás által kijelölt tér, mely úgy van körülvéve már előbb adományozott bányamértékkel, hogy abban egy rendes bányamérték máir nem fér bele. Mindig egy fennálló bányatelekkel van összekapcsolva. Alakja sík három-, vagy többszög. Területének mindig 45 116,4 m

2-nél kisebbnek kell lenni. 391