Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

Nógrád megyében Etesen is a széntelepek megnyitására a tárók és aknák szolgáltak. A fejtő-, vagy termelőeljárásokat, amelyek a kőzetek közötti össze­függéseit igyekeznek megbontani, összefoglaló névvel, jövesztő munká­nak nevezik. Ennél a munkánál az ember tevékenysége játszotta a fő­szerepet. Magát a műveletet kézi és gépi munkával végezte a bányász, robbantóanyag felhasználásával. A gépesítés előtt a jövesztés nehéz mun­káját kézi erővel végezték. A jövesztő munka eszközeit és módjait elsősorban a fejtendő ás­vány és kőzet tulajdonságai határozták meg. A jövesztő munkálatokat vájármunkának, s az ennél használt szerszámokat vájárszerszámoknak nevezzük. A kézi jövesztésnél megkülönböztethetünk: takarítómunkát, csákány­munkát, vésőmunkát. Takarítómunka: puhább kőzeteknél szerepelhet, egyébként a már kitermelt kőzetek csillébe rakását jelenti. Szerszámai: lapát, ásó, kapa, teknő, villa. Csákánymunka : önálló jövesztő munkaként alkalmazzák a barna­szén kitermelésénél. Mellékmunkája a robbantási és egyéb vájármun­kának. Az első esetben a robbantás hatását fokozandó, csákánymunká­val fekvő vagy álló rést készítenek. Vésőmunka: régen, még a repesztést nem ismerték, egyike volt a legjelentősebb jövesztési módoknak. Leginkább az ércbányászatban hasz­nálták, a szénbányában az előváj ásóknál volt szerepe. Szerszámai: ék, kézikalapács (a bányászok ősi jelvénye) nagykalapács, feszítőrúd. Minden szakmának, így a bányászatnak is megvannak a munka el­végzéséhez szükséges eszközei, szerszámai. A fenti kéziszerszámokkal együtt, tehát a bányászatban a következő szerszámokat alkalmazták: fejsze, fűrész, csákány, félkézkalapács, fúró, feszítővas, kapa, lapát, szénvilla, porvonó, töltőrúd, gyutacsfogó, ácskapocs. A szerszámok esetében az a kérdés merülhet fel, hogy melyek azok a termelő- és munkaeszközök, melyek a bányászatban nélkülözhetet­lenek és így a legtipikusabbak. Erre gondolom választ majd a további kutatások adnak. Babics András A komlói kőszénbányászat története с művében a 19. sz. első harmadában használatos termelőeszközöket is felsorolja, így ennek alapján össze tudják állítani a bányászat legfontosabb szerszá­mait: — Rézből készült ,,ürtü". („Kupferne Raumnadele"). Ennek segítségével a fúrólyukból a robbanóanyaghoz vezető gyújtózsinór számára kis üreget készítettek. Tisz­títópálca a megfelelője. — ácsfűrész, — kézifűrész, — favágófejsze, — rudazatos fúró („Festäng — Bohrer"), — 15 fontos köszörűkő, — bányászkapa (Befgkratze), — 10 fontos kézikalapács, — nyeles ék („Berg-, oder Stuffeisen"), 386

Next

/
Thumbnails
Contents