Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

Rau-akna Rau-akna mélyítéséhez még az ÉKT Rt. kezdett hozzá, de teljes üze­meltetése már az SKB Rt-vel való fúziója utánra esett, s ezért az SKB Rt. bányászatánál kell megemlékezni róla. Az 1920-ban megkezdődött aknamélyítés során a munkát félbe­hagyták, azért, hogy a lejtakna 300 méteres szintjén egy hosszú kereszt­vágatot hajtsanak ki a Gusztáv-akna egyik pillérére. Mikor ezt a ,,ká­nyási pillérnek" nevezett részt lefejtették, folytatták csak Rau-akna to­vábbi mélyítését. Az aknaépítés munkálatait 1925-ben fejezték be. Lej­tős hossza 800 m volt, esése 250 %o volt. A levegőbiztosítás céljából Al­bert-akna felé légjáratot építettek ki 1926-ban. A bánya kapacitása napi 60 vagon szén volt. Albert-aknától északra levő III. telep két padra vált, a felső pad fe­küje homok volt, így kedvező körülmények között tudott az akna éve­kig dolgozni a vékony telepben. Az elővájást szélesen vitték rázós csúzdával, a vágatok mindenütt tömedékben, berakatban álltak. Az akna szállítógépe egy végtelenkötelű Ohnesorge feszültségkiegyenlítővel ellá­tott 8 ezer kp-os vitla volt, melyet 105 LE motor hajtott. A csillék to­vábbszállítását a rakodóig villamos mozdonyokkal végezték. A szállítás megkönnyítésére 1930-ban egy 110 méteres beszállóaknát mélyítettek Kotrocó-puszta mellett. 1932-ben megkezdték az etesi mélyereszkét, mely­lyel közel 25 millió q szenet tartalmazó pillért akartak feltárni. Az etesi mélyereszkében frontfejtést alkalmaztak. A szénmező közepén 1935—36-ban egy 323 m mély, körszelvényű aknát mélyítettek, melyet 30 cm vastag betontéglából falaztak ki. (Fa­ácsolat helyett). A be- és kiszállást, légvezetést villamosvezeték-elhelyezést, víztelení­tést, meddőszállítást volt hivatva ez az akna lehetővé tenni. Az akna bezárása 1939-ben történt (vízbetörés, szállítási távolság, telepvékony­ság miatt), anélkül, hogy a nagy költséggel lemélyített Kotrocói -akna hivatását betöltötte volna. Rau-akna megszűnésével a baglyasi bányászat is megszűnt, amelynek szene hosszú évtizedeken át országos hírű volt. A Rau-akna bányatelepét 1920-ban, az akna mélyítésével egyidőben kezdték építeni az Etest Karancsaljávai összekötő út mentén, a Béna­völgyben. SKB RT. BÁNYANYITÁSAI A SZAZADFORDULÓ UTÄN ETES KÖRNYÉKÉN Szánas-lejtakna: Az Albert-aknai alagútból hajtott 100 m hosszú kereszt­vágatban indult meg a feltáró munka, ezután egy 340 m hosszú lejtős rész következett, majd ezt egy fő keresztvágattal folytatták. A csaknem ezer méteres meddőmunkát 1909-ben kezdték el és 1912-ben érték el a szenet. A szénvagyont 8—10 millió q-ra becsülték. A napi 30 vagon termelésű bánya bezárására 1938-ban került sor. Ságújfalu L: A br. Prónay-birtok pali dűlőjében 1930-ban kezdték meg a feltárást (egy táró, egy lejtakna). A táró az Amália-aknai II. szint, 2 siklójának folytatását képező pillért fejtette. Az l-es lejtakna, az 384

Next

/
Thumbnails
Contents