Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

ÉKI Rt. bányanyitásai Gusztáv-akna: 1888-ban mélyítették. Mélysége 120 m, napi termelése 30 vagon volt. A szállító-, szellőztető- és vízemelő gépeket gőzerővel hajtották. A termelést 1,1 km hosszú alagúton át az András-aknai vágányokig gőzmozdonyok vontatták, később ezeket villamos mozdonyokkal váltották fel. A technikai fejlesztés következtében 1898-ban villamos szivattyút telepítettek. 1900-ban elektromos hajtóerővel szerelték fel a bányaszállítást. 1901-ben pedig egy elvetett teleprész feltárása és lefejtése végett elektromos végtelen kötelú szállítóberendezést helyeztek üzembe. Az aknában a termelés 1929-ben szűnt meg. A Bikabikk-völgyben épült meg a bányához tartozó bányatelep is. Albert-akna: A bénái völgyben 1895—97-ben mélyítették. Gerber Frigyes 1898. elején még Béna-aknának nevezte. 1898. július 24-én a társulat elnöke Berzeviczy Albert államtitkár tiszteletére ünnepélyes keretek között az Albert-akna nevet vette fel. A község elhagyott részén épült a gépház, melyben az akna szája is volt. A vasból készült szállítókészüléke gépház tetején is túlnyúlt, toronyként magasodott föléje. A gépháztól nem messze a Dinnyeföld-dűlő alján épült az alsó-kolónia. A Bénaárnyék-dűlővel lezárt Béna-völgy déli végén, a hegyoldalban két sor bányászházat építettek 1907~ben. Az aknákat 150 LE teljesítményű szállítógépe volt, amelyet a schlani Bolzano—Tedesco cég gyártott és szerelt fel. Víztelenítését egy tandem elrendezésű gőzhajtású 1000—1500 pl-es differenciálszivattyú végezte. Légaknája — Copeli-rendszerű — 1898-ban készült el. Az akna bányamezeje Etes község határában feküdt. Telepvastagsága 70—80 cm volt. Az akna eleinte nagy teljesítménnyel dolgozott, a hasznos nyomás lehetővé tette a fejtést minden réselés nélkül. A vágathálózat nagy kiterjedése miatt a főakna később nyomást kapott. A szellőzés megoldása is egyre nehezebb volt, a talpduzzadás miatt a fenntartás megdrágult. Albert-aknát egy, a központi rakodóig vezető 2,1 km-es hosszú alagúttal kötötték össze. 1931-ig volt üzemben. Beda-lejtősakna: a karancsaljai Beda-völgyben telepítették az új feltárást, 1905-ben. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. létrejöttének körülményeivel sok feldolgozásban találkozhatunk. Az egyik legjobban kutatott és ismert bányatársulata Nógrád megyének. A Szent István Kőszénbánya Társulat jogutódjaként 1868-ban jött létre. Három bányakerülete volt: tarjáni, inászói és pálfalvai. Az etesi szénbányák a pálfalvai kerülethez tartoztak, ennek az elnevezése az ÉKI Rt. beolvasztása után baglyasi kerület lett. Az SKB Rt. igen korán behatolt az etesi bányamezőbe, mert 1888-ban megvásárolta az Etesi Kőszénbánya Rt-ot, és az ÉKI Rt. bányanyitásaival szinte egyidőben bányákat telepített a szénmezőben. Már 1891-ben szerződést kötött az ÉKIRrel, hogy a Baglyasalja és Karancsalja községek határában fekvő szénbirtok 44 072 m

2 részét átveszi, cserébe az Etesi Kőszénbánya Rt. Etes község határában fekvő kőszénbirtokából ad 55 089146 m

a területet. 381