Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

bányáit, amit 80 000 forintért a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. megvásárolt. Ezzel a tranzakcióval lépett az etesi szénterületre az SKB Rt., hogy ezt a bányavidéket is fokozatosan érdekszférájába vonja. A Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1888. április 1-én közölte a vásárlás hírét a következő megjegyzéssel: „Kár ezen részvénytársaságért, mert ez lett volna hivatva arra, hogy az összes ettesi jó minőségű kőszéntelepeket öszszevásárolja, egyesítse és ipari célokra kiaknázza." A központosított bányavállalatok az etesi szénmezőben. Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. (ÉKI Rt.) Az ipar technikai fejlődésének széles körű kibontakozására a 19. század utolsó évtizedeiben és a századforduló körül került sor. Az állami ipartámogatás megindulásával, a külföldi tőke megélénkülő és az ipar felé forduló alapítási tevékenységével magyarázható a 80-as évek elején kibontakozó új konjunktúrahullám, melynek eredményei a külföldi ipari alapítások voltak. 1881-ben az osztrák pénzintézetek befektetései során néhány régi, kicsiny vas- és szénbányavállalat egyesítésére és a fúziók során kialakuló vállalatok megalapítására került sor. Nógrád megyében ennek egyik eredménye a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. megalapítása volt. Az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt-t 1881. augusztus 28-án a Magyar Országos Bank és a Länder Bankház alapította 1,6 millió forintos részvénytőkével és 1,6 millió forintos arany elsőbbségi kötvénnyel. Nógrád megyében létező 6 kisebb bányatársulat: Nemti Kőszénbánya Rt., Minnich—Jaulusz—

Hoffmann Baglyasaljai Bányatársulat, Jeszenszky Dániel csókási bányája, Kisterenyei Kőszénbánya Rt., Hamburgi Angol—Német Bank mizserfa— mátraszelei bányái, Scholler Sándor karancsaljai bányája lett jogosítmányaival és felszereléseivel együtt megvásárolva. Jogosítmányai ezzel az akcióval Baglyasalja, Karancsalja, Etes, Szánaspuszta, Z.-pálfalva, Nemti, Kazár, Mátraszele, Homokterenye és Mátranovák községek területére terjedt ki. Működése első évtizedeiben az Rt. nagy veszteségeket szenvedett, aminek következtében 1885. decemberében a részvénytőkét 80 000 forintra szállították le, valamint 15 200 új részvényt bocsátottak ki. Amíg az ÉKI Rt. mint külön vállalat működött a szénmedencében, addig külön műszaki és adminisztratív ügykezelés volt. A bányaműveken kívült minden más melléküzemmel és az ehhez szükséges személyzettel rendelkezett, ami a bányászat sikeres folytatásához szükséges. A Baglyasalja, Karancsalja és Etes községek határában létező bányák a társulat nyugati kerületét képezték, Salgótarján vasúti állomással. A keleti kerületet: Homokterenye, Mizserfa és Nemti határában levő bányák alkották, Kisterenye vasútállomással. A nyugati kerület később baglyas—etesi kerületként is szerepelt. Budapest volt az igazgatóság székhelye, a bányagondnokságé pedig Baglyasalja. A kerület központi telepe kb. 2 km távolságban feküdt az állomásnál levő szénrakodótól, amit egy keskeny vágányú vasútvonallal kötöttek össze. A szállítást gőzmozdonyvontatással végezték. A központi telep az egyes aknákkal szintén keskeny vágányú vasúttal állt összeköttetésben, amelyen az 1890-es •'7 1