Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Múzeológia - Szvircsek Ferenc: Az etesi bányavidék

Az etesi bányavidék A salgótarjáni szénmedencében folyó bányászat történetét нас; y vonalakban az elmúlt évtizedek folyamán több alkalommal is feldolgozták, de minden részletre kiterjedő maradéktalan bemutatására nem vállalkoztak. Hiányoznak többek között a kis- és középbányák létrejöttének körülményei, ideje, a magánvállalkozásoknak a folyamata és átnövése az egységes központosított bányavállalat tevékenységébe. Az 1977-ben megindult kutatómunka elsődleges feladata az volt. hogy tisztázza a bányászat megindulásának lehető pontos időpontját és a bányavállalkozások térbeli elhelyezkedését Etes község határában. NÓGRÁD MEGYE SZÉNBÁNYÁSZATÁNAK ALTALÁNOS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Magyarországon a szénbányászkodas 1765-ben kezdődött meg a Sopron melletti Brennberg községben, miocén korú barnaszéntelepen. A szénnek az ipari jelentősége a Krassó-Szörény megyei feketeszéntelepek felfedezésével kezdődött, amikor Resicán 1788-ban az első szénbányát megnyitották. .- " «••A magyarországi szénbányászkodas második időszaka a magyarországi dunai gőzhajózás megindulásával kapcsolható össze, amikor 1831-ben az esztergomi és pécsi szenet kezdik bányászni és felhasználni. A harmadik időszak 1867-ben kezdődött meg, amikor a gyáripar fellendülésével a szénbányászat termelése is hirtelen emelkedni kezdett. A salgótarjáni barnaszéntelepeket ugyan már 1848-tól kezdik fejteni, de iparszerű termelésre csak 1868 után került sor. 1910-ig. a Magyarországon bányászott 175 millió tonna szénből a legtöbbet, több mint 40 millió tonna barnaszenet a salgótarjáni szénmedence szolgáltatta. " • Első írásos emlékek széntelepeinkről (Salgótarjáni szénmedence.) Szénbányászatunk első korszakában hazánkban rendszeres és tudatos kutatás „kőszén" után nem volt. Vízmosta árkokban, természetes kibúvásokban kerültek felszínre ^zénnyomok. Salgótarján környéki 3 7