Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Múzeológia - Schneider Miklós: Bányászattörténeti információk a volt besztercebányai bányakapitányság iratanyagában
2.42 A munkásság viszonyainak jellemzéséhez tartozik a munkabérek bemutatása. Erre vonatkozóan csak az 1886. évi statisztikát tudjuk idézni, mely szerint az átlagos napi bérek a következők voltak: férfiaknak 1 forint nőknek 40 krajcár gyermekeknek 40 krajcár 23 összehasonlításul a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bérstatisztikáját tudjuk felmutatni, mely szerint ugyanabban az évben az ottani bérek a következőképpen alakultak: férfi napibér : vájár 1 forint 60 krajcár „ csillés 92 krajcár női napibér-. 50 krajcár gyermek napibér: 40 krajcár 21 2.43 Szólni kell még az elmondottakon kívül a munkakörülményekről is, amelyekre igen jellemző lehet a balesetek számának az alakulása. Az 1886-os statisztika nem említ balesetet, az 1887. évi viszont már közli, hogy a bányában 2 könnyű és 1 halálos sérülés történt. 25 Az átvizsgált anyagrészekben 1904-nél találunk még egy balesetet: 1904. július 20-án Lengyel György csillés, etesi lakos a nappali munkaszak végén 6 óra 15 tájban ott maradt a siklónál, mert a következő munkaszakban is szolgálatot kívánt teljesíteni. Majd meggondolta magát és a már elindított kasba be akart szállni. A vizsgálat megállapította, hogy a felelős az esetért az a csillés (Polyák János kőkútpusztai lakos), aki hívta Lengyelt, hogy szálljon be, noha az indítás jele már elhangzott. 26 A következő évben, március 4-én a salgótarjáni bányaigazgatóság a következő szövegű táviratot küldte a bányakapitányságnak: „Dénes János segédvájár tegnap este Etesi aknában csilletolás közben feje csille közé kerülvén, halálosan megsérült/' 27 Az eddig elmondottak célja nem az volt, hogy az etesi bánya fejlődésének teljes rajzát megadja, az első időszak minden részletkérdését tisztázza. Csupán azt célozták a bemutatott adatok, hogy érzékeltessék, milyen gazdag forráslehetőség rejlik a bányakapitányság iratanyagában, másrészt pedig azt, hogy a salgótarjáni bányászattörténet komplex kutatásának munkatársait további részkérdések kimunkálására serkentsék. A megyei levéltár határozott szándéka, hogy a besztercebányai bányakapitányság iratanyagának a még eddig át nem nézett részeit (tehát az 1877—1879, 1884—1885, 1890—1897, 1900—1904, valamint az 1906—1918. közti részeket, vagyis az eddig átnézett 23 évi anyaghoz további 30 év anyagát) az eddigiekhez hasonló részletességgel még az elkövetkező években (a VI. ötéves tervidőszak alatt) feltárja és a feltárt anyagot a levéltár részére mikrofilmen megszerezze. Az ilyen módon teljessé váló forrásanyag bizonyára lehetővé fogja tenni, hogy a ma még tisztázatlan (a fentiekben több alkalommal is említett) részletkérdésekre is fény derüljön és világosan állhasson előttünk az etesi bányászat fejlődésének minden lényeges mozzanata. 28 367
