Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége

Nem kívánunk feddhetetlen jellemű hőst formálni belőle. Az ő té­vedései, gyengeségei egyúttal azt a határt is jelezték, ameddig egy re­formkori magyar nemes el tudott jutni a nemzeti függetlenség kivívá­sának cseppet sem veszélytelen útján. A hőssé való beállítás azért sem sikerülhetne, mert bármennyire is igyekeztünk élete, politikai tevékenysége minden jelentős mozzanatát felderíteni, több esetben kérdéseinkre nem sikerült választ kapnunk. Ám az így kialakuló kép — a másik két tanulmánnyal együtt — úgy véljük, jogossá teszi azt a törekvésünket, hogy Kubinyi Ferencet visszahelyezzük az utókor ítéletének megfelelő, kiemelkedő helyre. A CSALÁD ÉS AZ IFJÚKOR A hatalmas, szerteágazó, ősi múltra visszatekintő Kubinyi-család egyik tagja XVIII. századi portréján az alábbi Seneca-idézet volt olvas­ható: „A halállal nem szűnünk meg élni, a múzsa nem enged meghalni: emberhez illő gyönyörűség embertársainknak szolgálatára lenni." Ez a szolgálattétel a Kubinyi-családban gyakorta visszatérő motí­vum. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a jól ismert családi példák nagy, sőt alighanem meghatározó erejű hatással voltak a fiatal Kubinyi Fe­rencre. Kikről hallhatott, kiket ismerhetett? Hogy csak néhányat említ­sünk közülük: Kubinyi Sándor (1751—1799) volt az első magyar jogi lexikon szerzője. Az 1978-ban megjelent munka címe: Enchiridion lexici juris inclyti regni Hungáriáé. Ezenkívül híressé tette őt több ezer köte­tes könyvtára is. Kubinyi Péter (1765—1835) jelentős pénzösszeggel tá­mogatta az alakuló Magyar Nemzeti Múzeumot, sőt „különféle régiségek és természeti ritkaságok" is szerepelnek adományai között, amelyek gyűj­teményéből származnak. Kis-Hontban közkönyvtárat és irodalmi társa­ságot alapított. Ez utóbb évkönyveket is adott ki, amelybe ő is írt tanul­mányokat. Fő műve a Kubinyi-család története, több kiadást is megért. Kubinyi Károly Napóleon elleni katonáskodásán kívül azzal is észrevé­tette magát, hogy „kis latin-munkát adott ki, melyben az Ó-világ jeles íróinak kiválogatott mondásait állította egybe." Kubinyi Miklósnak Pes­ten volt jól menő ügyvédi irodája. Kisebb jogtudományi műveket írt, ugyanakkor irodalmi szalont tartott fenn, ahol magyar írókat látott ven­dégül. S végezetül itt volt az apa, Kubinyi András, aki minden rokonnál és példánál hathatósabban irányította fia, sőt fiai pályáját. Kubinyi And­rás (1766—1855) és testvére Gáspár, a család nagyolaszi ágához tartozott. Ők a jobb módú Kubinyiak képviselői, amit azért is érdemes megemlí­teni, mert kutatásaink során nem tudtunk a család vagyoni és birtok­viszonyaira adatokat találni. Márpedig, amint látni fogjuk, a családta­gok tevékenységének anyagi fedezetéül igencsak jelentős gazdasági hát­térnek kellett lennie. Tény, hogy Kubinyi András és Gáspár apja nagy birtokkal rendelkezett : Liptó megyében a nagyolaszi és a madacsáni kas­télyokat a birtokkal együtt, Nógrádban a karancssági uradalmat, a vide­falvi és a pilinyi birtokokat, az ott levő kastélyokkal, a Tisza mentén a 36

Next

/
Thumbnails
Contents