Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Belitzky János: Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmainak 1596. évi összeírása
ositár, valamint Varbó birtokrészeinek is a használójává, ezek révén a Lossonczi-féle birtokrészek nógrádi szomszédjává lett. 57 Ez a körülmény hihetőleg nem volt közömbös a családi birtoktest Nógrádban történt kiterebélyesítését illetően, amihez aztán Lossonczi Anna özveggyé válása nyújtotta a legkedvezőbb lehetőséget. Valószínűnek tartom, hogy Forgách Simon elgondolása volt az, hogy régi fegyvertársa leányát a legidősebb fiával, az 1565-ben született Zsigmonddal összeházasítsa. Terve Anna asszony vagyonmentési célkitűzéseivel találkozott. Ennek eredményeként nyújtotta kezét a nála legkevesebb 15 évvel fiatalabb Forgách Zsigmondnak, akivel 1593 decemberében kötött házasságot, és ezzel keresztülhúzta egykori imádója, Balassi Bálint ugyancsak „vagyonmentő" és a saját nógrádi birtokainak gyarapítására irányuló szándékait. 58 Lossonczi Annának, már mint Forgáchnénak, egyik legelső cselekedete az volt, hogy 1590. január 3-án a leleszi konvent előtt a Miksa királytól (1564—1576) Ungnáddal közösen 32 000 Ft-ért zálogba vett Ónod, Debrő és Dédes várakat és azok uradalmait, ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel, amelyekkel azokat első férjével bírta, Forgách Zsigmond nevére átíratta. 59 Nógrádi birtokai vonatkozásában is a legfontosabb lépése azonban az volt, hogy Rudolf királynál (1576—1608) kieszközölték, hogy az 1592. február 12-én kiadott okiratában átírta és újból megerősítette az I. Ferdinánd által (1526—1564) 1552. július 20-án kelt fiúsító oklevelét. 60 Forgách Zsigmond erélyes kézzel látott neki felesége kintlevő pénzeinek behajtásához, így az 1582-ben Balassi Bálintnak adott kölcsön megfizettetéséhez is. 61 Az újra megerősített fiúsító oklevél birtokában a tapolcsányi uradalom birtokainak növelésére is gondoltak, mégpedig annak a 10 000 Ft-os összegnek felhasználásával, amivel a királyi kincstár Ungnád báni fizetéséből adós maradt. c2 1593. április 11-én pedig olyan végrendeletet írt az akkor már betegeskedő Lossonczi Anna, amelyben Forgách Zsigmondot tette meg vagyona általános örökösévé. 63 A fenti életrajzi adatok hátterében a vagyonmentés és vagyonszerzés olyan motívumai meglétét is sejtem, amelyek érzelmi jellegűek. Ezek hatására Lossonczi Anna egyrészt a királyi kincstár a számára bosszantó módon képviselő Szepesi Kamara, másrészt a saját lánya és veje nehéz helyzetében zavart keltő örökösödési törekvéseire a „visszavágást" szinte a „bosszú" szintjére emelve igyekezett megvalósítani. — A betegeskedő és a klimax korát élő 40 egynéhány éves asszony egyéniségéből fakadó motívumokat előnyösen használták fel a maguk célkitűzéseinek megvalósításához Forgách Simon és az 1592-től kezdődően nógrádi főispán fia, Zsigmond. Az, hogy Anna asszony mennyiben önként, vagy hogy mennyiben enyhén kényszerítve adta ügyei intézéséhez beleegyezését, ma még feltáratlan. Biztosat e tekintetben nem mondhatunk, de az Ungnádhoz és Balassihoz fűződő korábbi és későbbi kapcsolataira vonatkozóan sem. Biztos csak az, hogy a vázolt pénzügyi bonyodalmak a nógrádi központokkal bíró Lossonczi-féle birtokok úrbéreseinek életét is megnehezítették. Már Ungnád idejében igyekeztek fokozottabb terheket rájuk róni. A Forgách-féle időszakban ezek a terhek ugrásszerűen megnőttek. Okai a királyi kincstár követelései és a birtokszerzések által megkívánt 339
