Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

sadalmi helyzet miatt, ellenőrző szerepe sokat veszített jelentőségéből a két világháború között. Az egyes szokások elhagyásának kezdeményezőit a közösség mélyebb elítélése, megszólalása nem követte. A szokások megszűnése azonban jóval lassúbb ütemben zajlott le, mint a cselédeknél. A gyorsabb változást lassította a falu lakóinak nemzedékekre visszanyúló helyhezkötöttsége, a közösség múlthoz ragaszkodó akarata és íratlan szabályai, az elődök mélyebb tisztelete, a gazdasági függőség, a megnyugvás és beletörődés. Az uradalmi cselédek életformája, társadalmi helyzete, amint ezt már korábban kifejtettük, jelentős mértékben különbözött a parasztságétól. A cselédeknél az egyes családok már több generációval korábban kiszakadtak a hagyományokhoz jobban ragaszkodó falusi közösségből. A cselédeknél a kötötteibb életforma, a gondolatok és vágyak szabadabb megvalósítása, a szűk közösség mértéktartó ellenőrzése lehetővé tette, hogy a szokásokat igényeik szerint fogadják be és alkalmazzák. Az egykor cselédsorban élő adatközlőink elmondották, hogy voltak a pusztákon olyan családok, amelyek a családi élethez, a naptári ünnepekhez fűződő szokásokat alig ismerték. Példaként megemlítjük, hogy Horváth Józsefné nógrádgárdonyi volt cselédasszony férjét, aki tősgyökeres nógrádgárdonyi lakosnak számított, az esküvő után tanította meg a különböző szokásokra, az azokkal kapcsolatos cselekmények végzésére. A cselédek sajátos életformájából adódott, hogy az egyes szokások náluk jóval korábban szűntek meg, mint a tradíciókhoz jobban ragaszkodó falusi lakosoknál. JEGYZETEK 1. A gazdag irodalmi feldolgozásokból csak néhányat közlünk : SZEDER Fábián: A Palóczok, Tudományos Gyűjtemény, 1819. VI. — GARÁDY: Agárdi nép. Magyar- és Erdélyország képekben. Pest, 1854. — VÁRAD

Y János: Palócz menyegző. Hasznos mulatságok, 8 (1837) — PÁPAI Károly: A Karancs és a karanesalji palócok. Földrajza Közlemények, 19 (1891) 2. Itt is csak néhány tanulmányra hívjuk fel a figyelmet. FARKAS Pál: Nógrád vármegye népe. In: Boíravszky Samu szerk. Nógrád vármegye — NYÄRY Albert báró: Piliny néprajzi vázlata. Bp. 1909. — Uő. : Palóc lakodalom. Néprajzi értesítő, VII (1906) 3. MANGA János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Bp. 1968. 4. BAKÓ Ferenc : Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1977. (továbbiakban: NMMÉ.) 5. KARDOS Márta : A gyermekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban. NMMÉ 1974. — Uő: A keresztelés szokásai az Ipoly meniti falvakban. NMMÉ 1975. — Uő: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig, az Ipoly menti falvakban, NMMÉ, 1977. 293