Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

Kiterítés A „hidegágy" elkészítése az öltöztetők feladata volt. A cselédeknél a 30-as évek közepéig kocsioldalra terítették ki a halottat. Az első világháborút követő években a halottat „magosán terítették ki". A kocsioldal két vége alá lúgzókádat, boroshordókat riaktak. A halottat csak úgy lehetett megnézni, ha székre, kisszékre álltak. A 20-as évek közepétől az alacsony kiterítés jött divatba. Ekkor a kocsioldalt két kecskelábú, alacsony székre helyezték. A kocsioldalra először szalmát, a harmincas évektől szalmazsákot tettek. Erre került a durva szövésű szalmalepedő, majd a kivarrott finomabb lepedő. A fejhez két párnát helyeztek. A halottat erre rátették, halólepedővel letakarták. A faluban az első világháború után már csak ágyra terítettek. Az ágyat vastagon megtömték szalmával, szalma- és jobb minőségű lepedővel leterítették. Erre 6—12 fejelt tettek, melyeket lepedővel leborítottak. A lába alá selyemkendőt raktak. A halottat a cselédeknél a szobában, a faluban a tísztaszobában terítették ki. Az ágyat a bejárati ajtóval szemben, arra merőlegesen helyezték el. A halott fejjel befelé feküdt rajta. Halottnéző A cselédeknél a halottat a puszta minden felnőtt lakójának illett megnéznie. Halottnézőbe csak este mehettek, amikor hazajöttek a munkából. Az asszonyok feketébe öltöztek, a férfiak tisztább ruhát vettek magukra. A pusztán lakó asszonyok télen 7—8, nyáron 9—10 óra körül mentek a halotthoz imádkozni. Kisszéket is vittek magukkal, odaültek, ahol a szobában hely volt. Az előimádkozó asszony után mondták az ima szövegeit, az egyházi énekeket a jelenlevő asszonyok. A cselédhalotthoz a falusi zsellérasszonyok is elmentek imádkozni. Arra az időre, amíg az asszonyok imádkoztak, vastag szenteltgyertyát gyújtottak. Éjjel 11—12 óráig maradtak ott az asszonyok, utána hazamentek. A család tagjait a szomszédok fogadták be két éjszakára. A szobájában levő halottat éjszakára egyedül hagyták, az ajtót bekulcsolták. A faluban egész éjszaka virrasztottak mellette a rokon asszonyok. Étellel, itallal is megkínálták őket. Koporsó A koporsó beszerzése valamelyik családtag vagy közeli rokon feladata volt. Az első világháborúig helyben készítették a koporsót. Az uradalomban az asztalosnál rendelték meg, elkészítéséhez a gazdák deszkát is adtak. Később már Balassagyarmaton vették meg kereskedőnél. A koporsót arra a helyre tették, ahol eddig a halott feküdt. Forgácsot, „gyallást" raktak az aljára, majd megszentelték és megfüstölték, hogy a koporsót megtisztítsák a gonosztól. A kereskedőnél vásárolt ko281