Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

gazdáknál a menyasszony szülei is fogadtak cigányzenekart. A cigánybandával kötött megállapodás szerint lovas kocsival szállították ki és haza őket. A zenészek bérét szóban rögzítették.

19 Agyvitel A menyasszony ágyát a lakodalmat megelőző este vitték át a vőlegény házához. A cselédeknél jelentősebb szertartás nélkül zajlott le az ágyvitel. Sötétedés után az egy soron lakó lányok lepedőkbe kötötték a menyasszony hozományba kapott párnáit, a dunnát, a derekalyt, az alsó és felső lepedőt, majd hátukon átvitték a néhány ajtóval távolabb lakó vőlegény szüleihez. A ládát a legények segítettek átvinni a vőlegény házához. Az ágyvivőket mézespálinkával, borral, túrós lepénnyel, mákos kaláccsal, sült kolbásszal kínálták meg. Az ágyat a harmincas évekig fel is vetették, azóta csak „laposágyat" csináltak, melyet leterítettek. Az ágyvitel időpontja a faluban is a lakodalmat megelőző estére esett.

20 A vőlegényes háztól a násznagy és felesége, a vőfély, a menyecskék, lányok mentek — a gazdagabbak kocsin, a szegényebbek gyalog — a menyasszonyágyért. A menyasszony házánál a násznagy, a vőfély, lánypajtások, ágyvivők fogadták őket. Az ágyvételre az alkudozást a két násznagy irányította. A vőlegény násznagya hosszas alkudozás után kifizette az ágy árát, a pénzt a menyasszony az ő rokonságához tartozó lányok között szétosztotta. Ha az ágyvitel lovas kocsival történt, a párnákat előzőleg lepedőbe kötötték, úgy tették fel a kocsira. Az asszonyok, lányok állva fogták a kocsin levő párnákat, egész úton „kurjongattak". A menyasszony vagy a vőlegény haragosai, irigyei, ilyenkor rossz fazekat, lavórt vágtak a kocsi kerekéhez. A gyalog érkező ágyvivők mellükhöz szorítva vitték a párnákat, a dunnát és a derekalyt. Ilyenkor az egész úttestet elfoglalták, közben „ugrostak", énekeltek. A menyasszony ágyát még aznap este felvetették, az elsőházban. Az ágyat a menyasszony bérmakeresztanyja, vagy idősebb nőrokona szokta felvetni. Az elkészült ágyat a vőlegény vőfélye többször szétrángatta, 3—4 éves fiút szoktak az ágyba vetni, hogy az első gyerek fiú legyen. Az ágyvetést a menyasszony is megnézhette, de csak kívülről az ablakon keresztül. Amikor az ágy elkészült, az ágyvitel résztvevőit megvendégelték. Lakodalom A cselédeknél a lakodalmat mindig vasárnap tartótidőpontja ták. A hétköznapi lagzikat az uradalom nem engedélyezte. A faluban, a két világháború között „szerdás lagzik" voltak, vagyis szerdán tartották. Az uradalmi cselédek ezért szombaton, a gazdák kedden mentek „állami esketésre". Az őrhalmiak a hugyagi, a csitáriak a 273