Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

„most legény avatás következik". Az avatandó fiút felállították a zenészek mellé a dobogóra, és a keresztapja erősen arcuil ütötte. Ha az ütéstől a fiú nem esett el egy székre ültették, a körülötte álló legények magasba emelték. A felavatott legény borral kínálta meg először a keresztapát, a többi legényeket, majd a zenészeket. Utána nótát rendelt a cigánynál, melyért nem kellett fizetnie. Az avatás után a legényt felnőttként kezelte a falu. Kikérték véleményét, meghallgatták javaslatát, ettől kezdve udvarolhatott a lányoknak, egyedül, vagy legénypajtásiaival elmehetett a kocsmába, önállósága nagyobb lett a családi munkamegosztásban: elmehetett egyedül szántani, szénát kaszálni, aratni. Avatás után ha maga vagy szűkebb környezete úgy kívánta, meg is házasodhatott. Az iskolából kimaradt lányok is otthon, a szülőkkel együtt dolgoztak. Anyjuktól megtanultak sütni-főzni, kenyeret dagasztani, mosni, a kendert feldolgozni, hímezni. Saját kelengyéjük elkészítésében is részt vettek. Amikor a leány a 15—16 éves kort elérte, a hozomány minden darabja elkészült. Ez már a lányok felnőtté válásának elismerését jelentette. Ez az elismerés azonban nem a függetlenebb élettel, hanem a szülők szigorúbb felügyeletével, ellenőrzésével járt együtt. A két világháború között a falusi gazdák fő törekvése az volt, hogy birtokaik további aprózódását megakadályozzák. Mint fentebb már említettük, a születendő gyermekek számának csökkentése ezt a célt szolgálta. Vásárlással a birtok gyarapítása már alig volt elképzelhető, hiszen földet senki sem kínált eladásra ebben az időben. A meglevő telek bővítésére csak egy lehetőség adódott: a házasság. A lány és a legény élete párját úgy kellett kiválasztani, hogy az minél több földet hozzon magával. A szülők, a szándék megvalósítása érdekében, gyermekük érzelmét, választási jogát is feláldozták. A legényt, a fiút arra oktatták: „ne a szépséget, hanem a vagyont nézd, ahol több van, ott több jut". A szülők nagy érdeklődéssel figyelték gyermekük választási szándékát. Gyakran szerepet is vállaltak a közvetítésben, a fiú vagy a lány megnyerésében, illetve eltávolításában. Bokrétaküldés A lányok és a fiúk között az ismerkedés, az érzelmi puhatolózás már 10—12 éves korban megkezdődött. Az 1920-as évek végéig mindhárom községben ismert volt a bokrétaküldés.

16 Farsang vasárnapján és a falusi búcsú alkalmával háromféle bokrétát küldhettek a lányok: sima. rózsás, rezes. Sima bokrétát olyan lány küldhetett, akihez még nem jártak legények, rózsás bokrétát csak a szerető, rezes bokrétát a nagyszerető küldhetett. 268