Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth-uradalom cselédeinél a két világháború között

avatkozás) viszonylag gyakoriak voltak. Az asszonyok "fejfájásra panaszkodva, korai elalvást színlelve, késői lefekvéssel igyekeztek férjüket távol tartani maguktól. A falusiak is a fiúgyermeknek örültek jobban. A fiú kevesebb kiadást, értékesebb munkaerőt jelentett. Amikor a menyecske terhességéről meggyőződött, azt először édesanyjával, asszonytestvérével, vagy anyósá­val közölte. Férje is csak tőlük szerzett tudomást álla­potáról. Szégyellték férjüknek bevallani, hogy „úgy maradtak". Az „állapotos", „viselős", vagy „vastag" ter­minológiával jelölt terhes asszonyt családja, tágabb kör­nyezete megértéssel, jóindulattal kezelte. A cselédek a gyakori terhességet természetesnek, megszokottnak tar­tották. A faluban, mint erre már fentebb utaltunk, a gyer­mek korai érkezésének nem örültek. Ha az asszony már az első évben állapotos maradt, senkinek nem mert szólni. Családja csak akkor értesült róla, „ha már lát­szott rajta". Hónapokig tartó harag vette ezzel kezde­tét az anyós, vagy a szülő részéről. "Volt olyan szülő, aki még évek múlva is éreztette lányával az unoka el­hamarkodott születését. A férj többnyire egy-két hó­nap után megbarátkozott a gondolattal, kímélte felesé­gét az otthoni és a mezei munka végzésében. Terhességgel A másállapotos asszonynak, terhességének első négy kapcsolatos és fél hónapjában, amíg a gyerek meg nem mozdult, sok hiedelmek mindenre kellett ügyelnie. Ez idő alatt az anya maga­tartása, tettei nagymértékben befolyásolták a születen­dő gyermek sorsát, jövőjét, tulajdonságát. A terhesség idejére vonatkozó tiltott cselekedeteket, magatartási normákat az asszonyok már lánykorukban megismer­ték. A családban, a rokonok, a közösség összejövetelein, a terhes asszonyokat érintő tiltások gyakran szóba ke­rültek. Ilyenkor konkrét esetekkel bizonygatták, hogy a megszületett gyermek anyajegye, fejletlensége, nem kívánatos külleme, a terhesség ideje alatti figyelmet­lenségekkel, mulasztásokkal van összefüggésben. A többször emlegetett példák, a család, a közösség fel­ügyelete, a terhesség ideje alatti viselkedési, tilalmi normákat még azokkal a? asszonyokkal is m?g ! aríatta, akik ezeknek hitelében már kételkedni kezdtek. A/. alább felsorolt terhességre vonatkozó szokások, hiedel­mek a cselédeknél és a falusiaknál egyaránt ismertek voltak a két világháború között. A terhes asszony nem mehetett temetésre, nem látha­tott halottat, mert akkor gyermeke halva születik. La­kodalomban, mulatságon részt vehetett, akkor gyerme­ke vidám természetű lesz. Nyulaknak nem adhatott en­ni, mert gyermeke nyúlszájjal született. Nem volt sza-

Next

/
Thumbnails
Contents