Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében, az 1830-as évek elején

következményével jár; mások ebben is „a nemesség kisebbítését" látták; attól is tartottak, hogy a bankok előidézik az ország eladósodását. Azok akik e táborból a bank létrehozásával egyetértettek, kikötötték, hogy azt „az ország hozzájárulása nélkül, egészen magános érdek" létesítse. Ezzel mintegy a liberális csoport korábban hangoztatott nézetére utaltak. A liberálisok egy része egyetértett azzal, hogy Say tanításainak megfelelően tényleg magánbank kezdje meg a tevékenységét. Azonban úgy láttak ahhoz, hogy erre sor kerüljön egy sor jelenleg még a rendiségből ered" akadályt, a kormány, az ország segítségével el kell távolítani : így a hoszszas pörlekedést, a zálog könnyebbítését kell országos szinten megoldani. Szükségesnek tartották, az ország felügyelését a bankokra nehogy „egymással összeütközésbe jöjjenek". A vagyoni biztonságot kívánta e felfogású nemesi csoport a központi kormányzattól. A szabadelvű gondolkodású politikusok másik megyei csoportja egyértelműen ragaszkodott ahhoz, hogy nagyobb befolyás legyen „az ország részéről" a bankok irányába. Alapelvük szerint erre azért van szükség, mert az ország népe hosszú ideig „gyámkodás alatt" élt, és nem alakultak ki azok a viszonyok, amelyek a szabadabb gazdálkodást biztosítanák. A harmadik nézet a bankot „egészen országos vállalattá kívánta tenni" azzal a feladattal, hogy „csupán biztos zálogok mellett teendő kölcsönzésre szolgáljon". E felfogás terjesztette azt a gondolatot, hogy a németországi szövetségi tartományok mintájára „hitel egyesületeket" kell alakítani, vagy az „ingatlan javak zálogaira létrehozott hypotheca bankokat" kell létesíteni, melyek segítségével „egyedül tarthattak meg az adósságokban elmerült nemesi jószágok". Felhívták a rendek figyelmét arra, hogy a földtulajdon védelme megköveteli olyan pénzintézet létesítését, amely által „a nemesi birtokon fekvő adósságok kifizetetthetnék, s a mezei gazdaságra szükséges javítások" is végrehajthatók. E feladat ellátására a „szövetséges éjszak amerikai tartományokban" megalakult bank szabályait tartották méltónak, mint a követendő példát. A vita során azonban kiderült, hogy a többség nem tájékozódott kellően a kérdéskörben: nem volt elegendő ismeret a rendek többségénél. Az előadott „sarkállítmányok" sem nyertek többséget. Végül is általános kívánalommal zárult e téma vitája, bankszervezési törekvéseit a megye rendjei az ország „pártfogásába" ajánlották.

50 így, ez igen jelentős gondolat a megyei rendek vitáján lényegében elhalt. 2. A politikai rendszer fejlesztése A korszakban kialakult nézetek szükségképpen nem kerülhették ki a politikai viszonyok vizsgálatát sem. A nézetek és felfogások itt is gazdagon fordultak elő. A viták sem voltak ritkák, mégis — úgy tűnik — ezen a területen volt tapasztalható a legnagyobb bizonytalanság, itt tudott a liberális csoport tartós eredményt elérni. Kiindulópontként az alkotmánnyal, mint a közösségi élet szabályozó legfőbb törvénnyel összefüggő álláspontot foglaljuk össze. A megállapítások a következők voltak. Először is: a magyar nemesi alkotmány, a vármegyei törvényhatósági rendszer alapjaiban jó, elveinek gyakorlati érvényesülését az akadályozta, hogy alkalmazói nem ismerték eléggé. A 25