Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról

fogalmazójává válik így a szénrajz: bársonyos mélyfeketétől a szürkék végtelen árnyalatán át a fehérig ívelő skálájával. A mélyen bedörzsölt, szétmaszatolt szén folt értékű. Ez a technika dinamikus, gyors lendüle­tet követel; Egry pillanatnyi hangulata: mély, feszültségekkel teli, sú­lyos elkeseredése híven tükröződik. A kréták kifejezési lehetőségei a szénnel rokoníthatók (fekete, vörös stb.). Eltérő hatásúak viszont a szí­nes krétának minősíthető pasztellek, ezek a festői kifejezés eszközeit használják, s ezért a jelenlegi rajzi besorolásnál indokoltabb lenne fes­tészeti megnyilvánulásként való értékelésük. A rajzeszközök következő nagy csoportját alkotják a különböző tol­lak, melyek a tus- és tintarajz eszközei. A rajztoll változó vastagságú, érzékeny vonalakat húz. Szalay Lajos: Család (16. кер) зл с kompozíció­ján a toll lágyan érinti a lap felületét, egyenletes költői finomságú kör­vonalakkal jeleníti meg az anyát és a gyermeket. A férfi testének íve már szabdaltabb, néhol a művész erősebben megnyomja a tollat; nyo­mában a vonal véraláfutásos. A családfő fejét sűrű vonalkázással teszi hangsúlyossá, részleteiben kidolgozottá. A szemnél és a szőrzeteknél a vonalszövedék feketét ad. A tollrajz így képes a körvonalrajz révén csupán megidézni jelenségeket, sűrű szövedékével pedig a legapróbb rész­letig motiválni az ábrázoltat, s a ritkulás-sűrűsödés ritmusa által a néző szemét vezetni; hangsúlyokat adni a műnek. A nádtoll, vagy a hozzá hasonlítható fapálcika összefogottabb rajzi kifejezésre ad módot, s a véletlennek is nagyobb szerepet biztosít. Rippl-Rónainak: Olvasó nőket (17. kép) 34 ábrázoló nádtollal készült rajza az eszköz által determináltan csak a körvonalakat és a fontosabb vonásokat teszi papírra, ezeken vi­szont többször is átmegy, keresve a legjobbat. A tus sokszor kifut a vágott végű nádból, szálkássá, töredezetté válik a vonal. A papíron ha­gyott nyom vastag, buján öleli körül a figurákat, mintegy külső bur­kot adva. Az ecsettel való rajzolás mindenképp a festéshez közelít. Nemes I.ampérth József: Férfifej-én (18. kép) 35 a művész monumentális festé­szeti törekvései szólalnak meg. A drámai erősségű, kemény körvonalak, szinte keletkezésük pillanatában azonnal átmennek az arc plasztikai formáit követő tusfoltokba. Összefogott, nagy felületek hatják át egy­mást a papíron: a rajz technikájából eredően igen rövid idő alatt elké­szült — így a művész tudatában már az alkotást megelőzően léteznie kellett. Frissesége, kifejezésének ereje a monumentalitás igényével a belső tartalom intenzív kivetítődésével nyűgözi le a szemlélőt. Az elemzésekből kitűnik, hogy a tartalmi ihletettség mellett a for­maadás is kulcskérdése a rajznak, nem csupán közvetíti a rajz képi mondanivalóját, hanem részben azonos vele; közvetlenül a szemlélőhöz szól. * Az autonóm rajz tehát a grafikához tartozik, mint képzőművészeti ághoz, a rajz műfaji csoportjába sorolható. A kötött rajzzal szemben, mely csak előkészítő, valamely alkotófolyamatot segítő elem, az önálló rajz kifejezésének ereje révén szuverén műalkotás: tartalom és forma egymásrautalt egységének megvalósítója. Mint ilyen önálló képzőmű­vészeti műfaj, melynek jelentőségét növeli, hogy egyben minden mü­229

Next

/
Thumbnails
Contents