Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Krunák Emese: Az autonóm rajzról

Törékeny, mégis határozott felfelé törekvés, a torony ékként hasít az égbe. A templom aljában játékos, cseréptetejű bazársor. A kép zárása szimmetrikus elrendezésű, nyugodt, az épület egy része kifut a rajzból, csábítva, hogy arra folytassuk utunkat. Az elemzés is pontosan mutatja, hogy Klee a gondolat oldaláról közelít a rajzi megfogalmazás folyamatához. Barcsay ugyanilyen analitikus módon közelít a rajzi kifejezés születéséhez, csak az ellenkező aspektusból: az eszközök oldaláról. „Ha a síkra pontot és vonalat rajzolok, ez a két elem már vezet a továbbiakban, a hozzájuk fűződő többi elemet már nem helyezhetem el tetszésem szerint, mert azok már diktálják emezek helyét és szerepét."

27 Tartalom és forma egymásrautalt egységére, a rajzeszközök megválasztásának fontosságára, a rajzi folyamat dokumentumjellegére —, hogy a rajzi gondolkodás minden nyoma a papíron marad és modellálja a kész mű tartalmát — mutat rá az idézet. Ez azonban csak a rajzolás kezdete a kész mű ennél sokkal többet képes kifejezni, mélyebb összetevőket hordoz. „A művészi vonal megőrzi a látott vonal jellegét (az ábrázolt tárgyat) s ugyanakkor áthatja a kézmogás szenvedélye vagy töprengő nyugalma.''

27 A rajz tehát a bevezetőben elemzett lényegi tulajdonságán —, hogy ábrázolni képes a látottakat — túl, a művész hangulatát, ítéletét is rögzíteni és közvetíteni tudja. A vonalak tartalmat hordozó hangulati erejét már a Kleeidézetek is elemezték, de azok a vonal születésének menetét indokolták; a következő idézetek már megrajzolt vonalak általánosítható értelmezését kísérlik meg. Kandinszkij tudományos alapossággal kutatja a meghatározó motiváló erőket: „A pontot vonallá változtató külső erők igen különbözőek lehetnek. A vonalak sokfélesége ezeknek az erőknek és kombinációiknak számától függ. Mindent egybevéve azonban valamennyi lineáris forma a következő két indítóokra vezethető vissza: 1. egy erő hatása és 2. két erő hatása: a) két erő váltakozó hatása, egyszeri vagy ismétlő b) két erő egyidejű hatása. Amikor valamely külső erő egy pontot meghatározott irányban elmozdít, létrejön a vonal első válfaja, amely a felvett irányt változatlanul megtartja, s követni igyekszik azt a végtelenségig. Ez az egyenes vonal, amely feszültsége révén a mozgás végtelen lehetőségének legsűrítettebb formáját mutatja. .. A feszültség az elemet átható eleven erő. Az aktív mozgásnak ez azonban csak egyik része. Másik része az irány, amelyet ugyancsak a mozgás határoz meg. .. A pontnak csak feszültsége van, iránya nincs, míg a vonal feszültséggel és iránnyal rendelkezik. . ."

28 Az egyenes vonalnak három fajtája ismeretes, a többi ezek változata Kandinszkij szerint.

29 Kandinszkij a vonalak irányának erős kifejező erejét a színekével állítja párhuzamba: a függőleges fehér, a vízszintes fekete, az átló vörös —, s művészetét elméleti munkásságának elemeiből fejleszti, nála a vonal mindig meghatározó szerephez jut. Barcsay Jenő is érzékenyen reagál a vonalak belső töltésére, hangulati erejére: 226