Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

Az 1929-es sztrájkról a maga módján elismeréssel írt a Bánya­munkás с lap: „Hónapok óta folyik a salgótarjáni kerületben egy kü­lönös szervezkedés, melyet már megindulásánál gyanús jelenségek kí­sértek, és amely főleg a baglyasaljai telep munkásai között igyekezett híveket szerezni. Ennek a propagandának a szolgálatában túlnyomó­részt fiatalkorú munkások állottak, akik igen mozgékonyak és nem­csak a baglyasaljai telepet, hanem az egész salgótarjáni kerületet be­járták, mindenütt hangoztatva a közismert bolsevista jelszavakat. Meg­állapítottuk ugyancsak, hogy ebből a medencéből többeket a losonci és füleki bolsevista propaganda-tanfolyamokon külön erre az agitáciora kiképeztek és később is erről a két helyről kaptak utasítást, miként kell a bányamunkások tömegeit forradalmasítani...'' „Azok, akik ma ennek az új „forradalmi mozgalomnak" a szolgála­tába szegődtek, túlnyomórészt 18—22 éves fiatalemberek, akik azonban abban az időkben, amidőn a magyar proletariátus átesett ezen a nehéz megpróbáltatáson (Tanácsköztársaság — V. I.) 8—12 évesek lehettek. Koruknál fogva nem rendelkezhetnek még olyan élettapasztalatokkal, amely őket a munkásság vezetőinek jelöli ki. De a külföldről irányított propaganda ezeket a fiatal tapasztalatlan embereket használta föl esz­közül, akiknek fejét teletömik a forradalmi romantikával, akiknek tet­szetős szavakban tartanak előadást arról, hogy a munkásság ^osztály­harcos mozgalma" milyen eredményeket tudna elérni, ha nem állnának útjába az árulók." 49 Ugyancsak az 1929-es bányászsztrájk kapcsán írta a Népszava, amikor a szakszervezeti központ kiküldöttjei a salgótarjáni sztrájkta­nyára érkeztek, hogy a Munkásotthonban több száz főből álló munkás­tömeg fogadta őket. A bizalmiülésen, melyen a sztrájk befejezésére akarták a központiak rábírni a sztrájkbizottságot „egy pár bagalyasal­jai fiatalember volt a hangadó." 50 Az 1929-es bányászsztrájkban a kommunista és szimpatizáns fia­taloknak lényegesen nagy szerepük volt. Bejárták a bányatelepeket, bátran közvetítették a párt politikáját, részt vettek propagandatanfo­lyamokon s az ott hallottakat felhasználták a bányamunkások szerve­zésénél, a felvilágosító munkánál, a mozgósításnál. A KMP és a KIMSZ Salgótarjáni Kerületi Bizottsága az 1929-ben elszenvedett vereség után is lankadatlan küzdelmet folytatott a töme­gek megnyeréséért, a munkások alapvető érdekeinek érvényesítéséért, követeléseiknek teljesítéséért. 1930. május l-re a KMP és KIMSZ kerü­leti bizottsága röpiratot adott ki. (Tekintettel arra, hogy ez a röplap tel­jes tartalmában ismeretlen, publikálva még nem volt, szükségesnek tar­tom teljes terjedelmében közölni, annál is inkább, mivel összesen 2 olyan röplap jelent meg Salgótarjánban az ellenforradalmi korszak alatt, melynek aláírója együttesen a KMP és KIMSZ Salgótarjáni Kerületi Bizottsága volt. A KIMSZ sem a párttal együtt, sem önállóan több he­lyi röplapot nem adott ki. A röplap tartalmán nem változtattam, csak a mai helyesírás szerint javítottam.) 193

Next

/
Thumbnails
Contents