Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

Ezek az apró adatok nem perdöntőek a KI.MSZ élete a Nógrád megyei ifjúság proletárdiktatúra alatti tevékenysége szempontjából, de életközeibe hozzák a korabeli ifjúsági mindennapokat. Szándékosan nem foglalkoztam a Magyar Tanácsköztársaság azon törvényeivel, rendeleteivel melyek az ifjúság érdekében születtek és az ifjúság jelenét és jövőjét szolgálták. Ugy gondolom, hogy számos országos és helyi kiadvány is részletesen közölte, speciális helyi intézkedés pedig melyet szükséges lenne ismertetnem, nem született. II. A másik nagy kérdéskör, mellyel e tanulmányomban foglalkozom, a KIMSZ újjászervezése, létrejötte és tevékenysége az 1920-as években. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a KMP és a KIMSZ újjászerveződéséről, illegális működéséről a tanulmányok, feldolgozások különbözőképpen írnak. A már említett összeállítás (Képek Nógrád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból), mely mind a mai napig egyedüli, mint a forradalmi ifjúsági mozgalomról szóló tanulmány a megyében, gyakran ellentmondásosan, félreérthető megvilágításba helyezi az illegális KIMSZ létrejöttét és működését Nógrád megyében. Nézzük meg, hogyan: „Az 1920-as évek elején még igen kevés párttag és KIMSZ-tag volt, ezért ebben az időben még a hely a viszonyok (valószínű helyi viszonyok — V. I.) között a párt és a KIMSZ szervezeti egységet alkottak, s a KIMSZ egyik legfőbb feladata volt segítséget nyújtani az új pártsejtek létrehozásában, ami egyben előlegezte a KIMSZ későbbi önálló szervezeti tevékenységét is."

36 Későbbiekben így ír: ,,A salgótarjáni KIMSZ bátor és leleményes kommunistái már első sejtjeinek megalakulása idején, a 20-as évek elején is nagyszerű akciókat hajtottak végre."

37 Mindkét idézett szövegrész arra utal, hogy már az 1920-as évek elején létrejött Salgótarjánban a KIMSZ, sőt a KIMSZ segítette létrejöttében az illegális KMP helyi szervezeteit. Űgy tűnik e megfogalmazásból, hogy a Tanácsköztársaság politikai szerveiben tevékenykedők — fiatalok és idősek egyaránt — az ellenforradalmi rendszerben úgy folytatták tevékenységüket, mintha politikai rendszerváltozás nem következett volna be. Azaz a politikai mozgalom aktivistái folyamatosnak mondható tevékenységet folytattak, különben a 20-as évek elején nagyszerű akciókat nem hajthattak volna végre. A helyzet nem volt olyan kedvező, mint, ahogy az összeállításból kitűnik. A Tanácsköztársaság megdöntését követő hetekben, s folytatólagosan a következő hónapokban megindult a fehérterror „tisztogató" tevékenysége. Száz és száz „exponált" került börtönbe, a zalaegerszegi és hajmáskéri internálótáborba. Több százat tartottak megfigyelés alatt, vagy REF alá helyeztek. Néhány adat a letartóztatások nagyságáról: a balassagyarmati ügyészség által 1919—20-ban „társadalmi osztály elleni izgatás és kommunista magatartás miatt" letartóztattak 232 188