Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Vonsik Ilona: Újabb adatok Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetéhez

löli, és hogy 33 községben jött létre a KIMSZ — ez elírás. Ugyanis a Nógrádi Vörös Űjság pártszervezetek megalakításáról ír. Az 1919. július 9-i száma a 2. oldalon közölt cikket arról, hogy július 6-án Szécsényben pártgyűlés zajlott le. Az egyik alcím: „A szécsényi járás 33 községében kiépültek a pártszervezetek," A cikk szerint Münteán Viktor és Tölgyesi Sándor a szécsényi járás községeinek tervszerű beszervezését végezte. De nem a KIMSZ-szervezetek létrehozását, hanem a pártszervezetek kiépítését. Mint, ahogy azt a cikk utolsó bekezdése is bizonyítja. „A szécsénj-i és szécsényi járási pártszervezet egységes élete kétségtelenül meg fog izmosodni. A 33 község delegátusai kimondták, hogy nem tűrnek maguk között a falvakban olyan földmíves szegényt és más olyan munkásembert, akik a Szocialista—Kommunista Munkások Magyarországi Pártja községi szervezete kötelékébe be nem lépnek."

9 Az egész cikkben egyetlen szóval sem utalnak az ifjúsági szervezetre, a KIMSZ-re. Tehát ebben a tudósításban (de a lap más írásainak tartalmában sem!) nem KIMSZ-szervezetek létrehozásáról, hanem a pártszervezetek kiépítéséről van szó. A kettő pedig nem azonos. Ugyancsak ellentmondásos továbbá a már idézett Gutter-féle összeállításban az az adat, hogy május 3-án a KIMSZ-esek százai a néphatalom harcosai.

10 No már most: ha június 22-én még csak lépések történtek a KIMSZ-szervezet létrehozására, hogyan voltak Balassagyarmaton KIMSZ-esek százai? Valószínű, hogy a fiatalokat automatikusan KIMSZeseknek tartotta. A Nógrád megye története ide vonatkozó része már általánosabban fogalmaz, nem írja, hogy létrejött a KIMSZ, nem közli, hogy mikor (valószínű forrás hiányában), hanem ifjúmunkások szervezeteinek kulturális lehetőségeiről, tevékenységéről ír. Eddig is képünk lehet arról, hogy a KIMSZ létrejöttével, működésével foglalkozó publikációk más és más „történelmi tényeket" közölnek. A kellő utalás nélküli közlést (Balassagyarmat KIMSZ létrehozása) a forrás jelölésének hiányát, vagy a forrás közlésének átírását (oártszervezetek helyett KIMSZ-szervezetek), az egymásnak ellentmondó időpontok közlését a balassagyarmati KIMSZ létrejöttével kapcsolatosan (május eleje, a KIMSZ-kongresszus előtt, a KIMSZ-kongresszus után) megtévesztő adatoknak kell tartanunk. Valójában hol és hogyan is kezdődött megyénkben az ifjúsági mozgalom szervezeteinek kiépülése? Ténylegesen a megyeszékhely Balassagyarmat volt-e a kezdeményező a KIMSZ helyi létrehozásában? 1918-ig helyileg nem beszélhetünk ifjúsági szervezetekről. Országosan a Szociáldemokrata Párt szakszervezeti választmánya 1918 februárjában hozta létre az Ifjúság Országos Bizottságát. Erre a lépésre késztette őket az ország külső és belső helyzete, a munkásmozgalom fokozatos balratolódása, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása, a szakszervezetek taglétszámának fokozatos, rohamos növekedése, új szociáldemokrata pártalapszervezetek alakulása, s a fiatalok aktivizálódása a szakszervezetekben és a pártszervezetekben. A vidéki mozgalom terebélyesedése arra késztette az IOB-ot, hogy áprilisi állásfoglalása alapján a vidékre is kiterjessze a szervező munkát. Nógrád megyében ennek ellenére sem jött létre csak 1918 novemberében szociáldemokrata ifjúsági szer180