Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Balázs László: Adatok a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni iparostanonc-iskolájának történetéhez
1890/91-beii, a IL osztályban alkotmánytant is tanultak már, az első III. osztály az 1891/92. tanév során könyvvitellel is foglalkozott. Fontosnak véljük, közölni, hogy a tanoncok magaviseletét 1892/93-tól minősítették dicséretes, jó és tűrhető bejegyzésekkel és, hogy a „szakbeli" (szak) rajz az 1894/95. tanévben került első ízben oktatásra a III. osztályban. Szintén akkor jelentek meg először az üzleti fogalmazás, továbbá az ipari számvetés és könyvvitel tantárgyak, valamint ekkortól kezdve különítették el azokat a tanoncokat, akiknek előképzettségük megfelelő volt és csak rajzórákra kellett járniuk, ahol a mértani és a szakrajzon kívül semmi mással nem foglalkoztak. 17 A 90-es évek elején a tanoncnövendékek előrehaladását jónak találta a tantestület a III. és II. osztályban, de az I-ben nem felelt meg „a siker várakozásuknak, mert az osztályba oly idegen növendékek kerülnek túlszámban, kik kellő előképzettséggel nem bírván, a haladást nagyban hátráltatják". A tantestület arra a tapasztalatra és elhatározásra jutott, hogy azok a tanulók, akik a népiskola IV. osztályát a társulat iskoláiban végezték, felvehetők az ipariskola II. osztályába. Az 1892/93. tanévben már ennek megfelelően történtek a felvételek azzal a kikötéssel, hogy fenti tanulók a III. osztály elvégzése után még egy évig kötelesek rajzra járni, s csak ezután kaphatnak végbizonyítványt. 18 A hiányos előképzettséggel még sokáig gond volt, így pl. az 1911/12. tanévben ismét kénytelenek voltak előkészítő osztályt szervezni. Sokat vesződtek még azokkal a tanoncokkal, akik ugyan a gyártelepen laktak, de községi iparosoknál, vagy más gyárban voltak alkalmazva. Ezek „gyakran készületlenül és munkahelyükről közvetlenül piszkosan jöttek az iskolába". A gyárfejlesztés során a vállalat még sokáig arra kényszerült, hogy idegen szakmunkásokat telepítsen az új iparágak meghonosítására, s ezeknek „a munkásoknak a gyermekei magyarul nem tudván, nagyban hátráltatták a tanítás eredményességét, mind az elemi, mind pedig a tanonciskolában". 19 A tanoncok előképzettségére vonatkozóan egyébként a VKM. 1893. évi 33.564 sz. rendelete, mely az Iparostanonc-iskolák Szervezete néven ismert, kimondja, hogy tanonciskolába „a népiskola mindennapi tanfolyamot bevégzett, vagy 12-ik életévöket betöltött oly iparos tanonczok vétetnek fel, a kik legalább is folyékonyan olvasni, olvashatóan írni tudnak és a négy alapműveletet egész számokkal ismerik". 20 A hiányos elemi ismeretekkel rendelkező tanulók tanonciskolái felvételének, sőt gyári munkába való felvételének megakadályozására többször történt intézkedés. Még 1892-ben döntött úgy az ipartanodái bizottság, hogy csak az elemi iskola VI. osztályát sikerrel elvégzett tanulókat véleményezi gyári munkába való felvételre, az V. osztályt befejezett tanulókat csak akkor, ha 12. évüket betöltötték, a IV. osztályból pedig kizárta a felvételt, írásban előterjesztett nagyon indokolt kérelmeket és eseteket kivéve. 21 1903-ban ismét módosult a „felvételi rendszer". Л VI. osztályosok mellett az V.-ből a jelesek is az ipariskolába kerülhettek. Fenti elképzeléseket és a rendeleteket még az 1920-as években sem tudták következetesen megvalósítani. Ebből az időszakból pontos adataink vannak sok vonatkozásban, így a tanoncok előtanulmányaival és képzettségével kapcsolatban is. 165