Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Balázs László: Adatok a Rimamurány–Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni iparostanonc-iskolájának történetéhez

rostanonc-iskola 1889. szeptemberében.

7 Ugyanakkor még 4 további telepén nyitotta meg tanonciskoláját az RSV Rt: az ózdi vasgyártelepen, a nádasdi lemezgyárban, a bánszállási bányatelepen és a likéri kohótelepen.

8 Az indulástól kezdve az volt a fő cél az ipariskolai ifjúság nevelésében, hogy ne csak értelmes, hanem jó erkölcsű, hazafias érzésű, „a gondviselés által kijelölt helyzetével megelégedő nemzedékeket" neveljenek. Kiemelt oktatási célként jelölték meg a rajznak önálló és tudatos átvitelét a gyakorlati életbe, valamint a számtani és mérésbeli ismeretek készségének fejlesztését.

9 A társulat műszaki vezérigazgatóságának rendelete folytán, ipariskolai tankötelezettségük időtartama alatt a tanulók — testi fejlődésükre való tekintettel — nagyobb részt a legkönnyebb gyári munkánál, a sodronyszög-csomagolásnál voltak alkalmazva. Műhelyekben csak kevés tanoncot foglalkoztattak kezdetben. Az első két tanév anyakönyvében csak néhány tanoncnál olvasható gyári munkás foglalkozásmegjelölés. Az 1891/92. tanévtől viszont már pontos szakma-, ül. munkakör-megnevezéseket találhatunk: pl.: lakatos, tengely esztergályos, szegverő, sodronyhúzó, dróthúzó, lemezhúzó, géplakatos, asztalos, öntesz, vasöntő, sodronykötő, felszerelő, asztalos, mintaasztalos, kőműves, szegcsomagoló stb.

iü A legtöbb tanonc többnyire szegcsomagolóként, lakatosként, ill. a későbbiekben kovácsként dolgozott a gyárban. Nézzük meg néhány kiragadott év statisztikáját.

11 1891/92: 66 szegcsomagoló, 15 lakatos, 2 géplakatos stb. 1894/95: 54 szegcsomagoló, 15 lakatos, 4 asztalos, 2 dróthúzó stb. 1911/12: 34 szegcsomagoló, 26 lakatos, 6 vasesztergályos, 3 sodronyhúzó stb. 1927/28: 38 szegcsomagoló, 20 lakatos, 17 kovács, 6 szegverő, 5 acélöntő, 4 vasesztergályos, 2 villanyszerelő stb. 1949/50: 41 géplakatos, 31 acélöntő, 28 vasöntő, 22 vasesztergályos, 17 villanyszerelő, 13 kazánkovács, 10 hegesztő, 10 gyalus-marós stb. A 20-as években a vasipartól idegen szakmát tanuló tanoncokat is találhattunk az iskolában, mint pl. cipészt, kertészt, kádárt és borbélyt. Elég sok volt a kifutófiúk és a nem dolgozó tanoncok száma 1923—30 között: 30 és 14. Iparostanonc-iskolánk oktatói azonosak voltak az elemi népiskola tanítóival. Az 1893-as Iparostanonc-iskolák Szervezete kimondta, hogy ,,iparostanoncz-iskolába tanítókul első sorban oly egyéneket kell alkalmazni, kiket egy, a vallás és közoktatás ügyi minister által erre a czélra kinevezett bizottság műszaki, iparművészeti avagy kereskedelmi képzettségűk alapján iparos tanoncz iskolákban való tanításra képesítettnek nyilvánított, vagy a kik e bizottság előtt vizsgálatot tettek". Az első időkben a gyári tantestület egyik tagja sem rendelkezett olyan képesítéssel, amelynek alapján iparostanonc-iskolában oktathattak volna. Tanítói oklevelük alapján csak az előkészítő osztályban, valamint az elsőben fogalmazást, az I—H-ban pedig olvasást taníthattak. Ennek 163