Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „Szűr Posztó Csinálás” intézete
A posztó szövése: a szövés során az egymásra merőleges irányban haladó fonalrendszerek fonalait keresztezik, hogy összefüggő alapokat készítsenek. A kelme hosszában haladó fonalait, láncnak (kettenfiaden) a szélességben haladót (einschuss) vetésnek, vetüléknek nevezik. A láncfonalak részbeni emelését a szádképzést, nyüstökkel végzik, a vetülékfonalat kézzel dobják be. A tömött illeszkedést a bordával végzik. A posztó (Tuch) sima szövedék, mely sajátos nemez szerű felszínét a kaildózás, ványolás által nyeri el. Ezzel a lánc- és vetülékf onalak megerősödnek. A posztószél láncfonalai durvábbak a többinél, és gyengébb minőségű posztóból készülnek. A posztó szövőszéke hasonló a simaszövedék szövőszékéhez, csak szélességben különbözik, mert a posztót a kallás művelete alatt jelentkező „beereszkedés" miatt szélesebbre kell szőni, mint a kész állapotút. A szövőszék felszerelése áll 2 nyüstből, bordából, a láncfonalból 2—2 szál jut egy bordafogba. A harmadik rész, a vetélő. A posztós bevetése után legfeljebb kétszer csap a bordahéjjal. A következő művelet a mosás és kallatás. A szövőszékről lekerült szövedéket, a nyers posztót tisztogatják, kiszedik a szövedékbe került idegen részeket. Mosással a zsírt, enyvet, piszkot távolítják el a sárgásfehér színű anyagból. Kallózással kapja meg a posztó a nemezülést mind a két oldalán. Mérete ezáltal csökken. Kallatás (kallózás) után ismételt mosás következik, ahol a kallatás anyagait távolítják el. A posztót ezután feszítőrámákra teszik, méretre húzzák és megszárítják. A kikészítés művelete a gyapjasítás és a nyírás. A gubához és szűrposztóhoz a közönséges magyar juhgyapjút használják. A gubakészítés műveletei: mosás, válogatás, tépés, fonás, szövés. A szűrrel együtt egyszerű szövőszéken készítik, a gubához két nyüstöt, a szűrhöz három nyüstöt használ készítője, a csapó. A szűrposztót végszámba készítik, a guba a szövésnél már elnyeri kívánt alakját. Kallatásnál — gubánál —• a víz zuhanó erejét használják fel, amit egy napig végeznek. Ezután történik a festése, általában feketére. A szűrposztó kallatása kissé tér csak el a posztóétól. Kallómalma is azonos. A szőtt, nyers szűrt megmossák, tisztítják. A kalláshoz barna gálicolajat használnak, vízzel keverve. Ez némi fehérséget és merevséget kölcsönöz a szűrposztónak. A kallatás után tiszta vízzel átöblítik, kallatásának ideje 18—20 óra. Ezután rámára feszítik. Kallatlan állapotban egy vég szűr hossza 46 sing, kallatás után 20 singre csökken. Szélessége másfél sing, általában fél singet veszít. A fehér szűrt présben még keményítik, a feketét előbb még meg is fésülik. Egy vég szűrposztóból 4 darab szűrt lehet kiszabni. Az intézet terméke főleg szűrposztó és pokróc volt. A pesti és helybeli vásárokon árulták ezeket a készítményeket. Érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy a gácsi posztógyár 1833-ban Losoncon Raniszavlevics Arkadi kereskedő házának felső emeletén boltot nyitott, és ezzel együtt a gyárban (fabrikában) megszüntették az árusítást. A rabdolgoztató intézet iratai között nincs nyoma annak, hogy termékeiket akárcsak Balassagyarmaton, üzletből árusították volna. 22 151
