Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „Szűr Posztó Csinálás” intézete

Róka forgató vasakkal 26 darab jó és egy rossz eltörött 1 frt 30 x val darabját 40.30 Róka forgató vas nélkül 4 darab 4. Rókához való 41 vas orsó 30 x-val darabját 20.30 Orsótartó vashorgok jó karban 37 darab 1.51 Rókához szükséges kis faszék 30 db 2.30 Egy fonal vető száltartóval 2.30 133. frt. 51 x." A rendelkezésünkre álló leltárakból megállapítható, hogy az intézetben folyó termelés alacsony színvonalú, céhes hagyományokat őrző kézi technikával történt. Termékeik eladhatóságát, az intézet rentabilitását az igen olcsó munkaerőnek köszönhette csak. A pénztőke növekedése lehetővé tette volna, hogy a termelést bővítsék, la munkafolyamatokat gépesítsék. (Gácson már gőzgép szolgáltatta az energiát.) A termelési eredményeket csupán a dolgozó rabok számának emelésével! — az 1830 évinek duplájával — a munka intenzitásának fokozásával kívánták elérni, de ez csak igen rövid ideig éreztette hatását. A női rabok foglalkoztatására 1846-ban 50 darab orsót vásároltak len- és kenderfonal készítéséhez. A gyártmányok minőségének növelése céljából szerződtették le a morva posztómestert, Hrabina Josefet. Bérét havi 16 forint 40 krajcárban állapították meg, ezenkívül 5 forint lakbérköltséget is kapott. Az intézeti mester fizetése ezzel iszemben 41 forint 40 krajcár volt. Az intézet tőkevagyona elérte a 6000 forintot, készpénzben pedig 5503 forint 6 krajcárt. A raktárban a következő készítményeket jegyezték fel: „1. Fehér Szűr Posztó 308 vég, ebből Kallót 42 vég, Kallatlan 266 vég; 2. Szürke Posztó Kallatlan 2 vég 3. Pokrócz öszvesén 62 db 4. Fekete Guba 5 db 5. Fehér nagy Botos 9 pár 6. Fekete nagy Botos 5 pár 7. Kis Fehér Botos 3 pár" A morva posztós megkezdte a vármegyei „Cselédség Számára Köpenyegekre alkalmazandó fehér posztó" gyártását. A rabokról készített kimutatás szerint a gyapjú kártolásánál 14, tépésénél 17, fonásánál 60, gyapjú szedőként 1, kenderfonásnál 2 rabot dolgoztattak, (az utóbbi kettő női rab). A munkára kirendelt rabok száma elérte a 94 főt. (A börtönben levő rabok száma 1846-ban 576, közülük 436 a férfi és 34 a női rab.

19 AZ INTÉZETBEN HASZNÁLT NYERSANYAGOK, FESTÉKEK Nógrád megyében a klíma és a talaj lehetővé tette a juhtartást. A birtokos osztály túlnyomó része a gyapjúkonjunktúra idején juhállományuk megnövelése és nagyarányú gyapjútermelés révén igyekezett ki147