Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „Szűr Posztó Csinálás” intézete

9. Az Ismét más 3 Szátvák, mellyebet itt helyben a Rabok által készítetek a Tettes Ns Vármegye fájából, Kóstál egy fr 32. Teszem 96. 10. Sodró kerék 1 Tsüvökkel Együtt Tészen 6. 11. Táblákat, s Deszkákat Szegekkel 10. 12. Tsapó Hurok 4 Darab, és Székek 40 Darabok 25.30. Summa fr 357.— ". Víz- és energiaszükséglet A munkaeszközök ismertetésénél óhatatlanul előkerül az energiaprobléma. A víz nemcsak munkaeszköz a textiliparban, hanem energiaforrás is. Itt szükséges megemlíteni az összehasonlításbor gyakran említett gácsi manufaktúrát, amely 1832-től már 16 LE. gőzgépet használt a berendezések működtetéséhez. A textiliparban bőséges és jó víz szükséges, ennek hiánya esetében fejlett üzem nem jöhet létre, mert a gyapjú mosása, fehérítése, öblítése, festése temérdek vizet kívánt. A vízzel szembeni kívánalom még: a lágyság és a tisztaság. A rabdolgoztató mellett bőséges és jó víz íruem volt, annak ellenére, hogy már 1820-ban a város mellé vezették közvetlenül az Ipolyt. Az udvaron levő kút volt az egyetlen víznyerő helye az intézetnek. Ha mint energiaforrást nézzük, a gyors folyású és állandó szintű bővizű patakok, folyók voltak alkalmasak kallók építésére. Ha ez a feltétel nem volt meg, az a manufaktúrák megszűnéséhez is vezetett. Vízi energia hiányában az energiát a rabok izomereje szolgáltatta. Az energiaforrás, a gépesítés alacsony foka miatt inem nevezhetjük „gyárnak" az intézetet, báír a statisztikák a 20 főnél nagyobb létszámmal dolgozó manufaktúrákat gyakran gyárként említik. Súlyosan nehezedett az intézetre ezért a kallók földrajzilag determinált elhelyezkedése is.

15 AZ INTÉZET TERMELÉSE, PÉNZÜGYI HELYZETE Az első összefoglaló jelentés 1836-ban készült el az intézet működéséről, az 1830—35 közötti időszak gazdasági eredményeiről. Kubinyi Ferenc „intézeti pénz Tárnok" által készített jelentés a pénztárban levő készpénzt és a kintlevő tartozások összegét, a készáru értékével együtt mintegy 17 308 forint 59 1/2 krajcárban adta meg. A felajánlások levonása után 6205 forint 58 krajcár maradt. A műhelyben levő eszközök, a kallóval együtt 725 forint 50 1/2 krajcárra becsültettek. A négy és fél év működéséről a jelentós sikerekről számolhatott be, mivel a Tihanyi Dánieltől kapott kölcsönt visszafizetve 6205 forintos hasznot könyvelhettek el. Az első évek nehézségei után úgy látszott, hogy az intézet beváltja a hozzá fűzött reményebet. Kubinyi ezt abarta kihasználni, amibor a közgyűlés figyelmét arra hívta fel, hogy teremtsék meg az intézet biztos tőbealapját. „. . .hogy elébb mintsem az Intézet nyereségiben a raboskodóbat, vagy a Köz Terheb viselésében felsegétetni bívánt honni pénz tárt részeltesse az Intézet magánab olly értékű tőkét szerezni igyebezzéb, 145