Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)
Tanulmányok - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy nemzedék műveltségének tükre
alapozott, kikristályosodott világnézetre kell gondolnunk. Nem szilárd és leszűrt ismeretanyagra épülő határozott elméletre. Hanem ami ennél kevesebb is, több is egyszerre — olyasmi, mint egy elkezdett épület: áll már néhány fal, esetleg oszlop, de hogy milyen lesz az épület végső formája, arra legfeljebb csak következtetnünk lehet." 21 Szintén ő mutatott rá arra is, hogy a 60-as években a darwinizmus került a természettudományos figyelem előterébe. Mi sem természetesebb, hogy Darwin Charles: Az ember származása (Budapest, 1884.) ott található Nagy Iván könyvei között. * Vizsgáljuk a továbbiakban Nagy Iván könyvtárának arányaiban is legnagyobb és legjelentősebb részét: a történettudományt. (Lásd táblázat III. egységét!) Ez azért ilyen nagyarányú (a 951 mű az állomány 37,33%-a), mert a történettudomány témakörébe utalta, ide csoportosította a feldolgozásokon kívül a határ- és segédtudományok, az érintkező területek anyagát is. 22 Jellegzetessége ennek a csoportnak, hogy anyaga a kiadványok idejét tekintve rendkívül modern. A 951 műből 654 a 19. századból való, és ebből 516 magyar szerző munkája. Fokozottan áll ez a megállapítás Magyarország történetének 485 feldolgozására. Katalógusának ezt a részét lapozgatva megtaláljuk a Magyar Mythológiát (Pest, 1854.) Ipolyi Arnold könyvét, kinek történelemszemléleti programjához igen közel állott. Saját történetírói programjának megtestesítőjét látta benne, hisz mint Nagy Iván, Ipolyi is „a történelem lényegét nem az állami és hadi akciókban látja, vagy csaták és béketárgyalások elbeszélésében, hanem a műveltség — az anyagi és szellemi kultúra — fejlődésében... meggyőződése, hogy természeti törvények szerint alakul a történelem menete." 23 (Kiemelés tőlem — K. A.) De folytatva a sort, birtokában volt Horváth Mihály 12 műve (közte: 25 év Magyarország történetéből. Pest, 1868. I— II. köt.); Szalay László 14 műve (közte: Magyarország története. Lipcse—Pest, 1852—1864. I— V. köt., egybekötve a Szerb telepesek — A horváth kérdéshez. Pest, 1861.); továbbá Kőváry László, Szilágyi Sándor, Pesty Frigyes, Szabó Károly, Rómer Flóris. Ráth Károly, Kemény Zsigmond. E néhány esetlegesen kiemelt név felvillantásával azt a megállapításunkat kívánjuk érzékeltetni, hogy Nagy Iván Magyarország történetének feldolgozásai közül, elsősorban kortársainak műveit szerezte be, a körülötte, és az ő általa is alakított történettudományra figyelt. Történészi tevékenységének alapjaként, szükséges munkaeszközeként ott voltak könyvtárában az Akadémia által gondozott nagy forráskiadvány-sorozatok, adatközlő kötetek: a Magyar Történelmi Emlékek (Munumenta Hung. Historica. Pest, 1857—1860. I. Okmánytár és II. írók osztályának kötetei), A Magyar Történelmi Tár (Pest, 1856-tól, I—XXVI. köt.) A Rákóczi-szabadságharc forrásanyagát közreadó Archívum Rákócziánum (Pest, 1872.). Ebből a szempontból kell értékelnünk könyvtára nyelvészeti részét is. A népi forrásanyag (pl. a helynévanyag) feltárásában lehettek segítségére a 141 mű közül olyanok, mint a magyar nyelv legfontosabb történeti forrása., a Nyelvemléktár (Budapest, 1874. I— VI. köt), és a szakszótárak. Együtt jelentkezik itt már Nagy Iván mindent 128