Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy nemzedék műveltségének tükre

Szembetűnő közös sajátossága a kötetkatalógusoknak, de a töredé­kes anyagnak is a szakszerűségre való törekvés; „a szakszerűségi kísér­let" — ahogyan azt a listáját is nevezi, amelyen folyóiratait, napilap­jait könyvtári szakcsoportokba osztályozva számba veszi. 8 De még inkább a könyvtárosi szakmai igényességet látjuk kötetka­talógusaiban. Ezekben a sorszámozott művek rövid címleírásai (szerző, néhol szerkesztő, cím, kiadási hely és év) a kötet- és az ármegjelöléssel (bár ezt csak igen ritkán jelöli) követik egymást. Ugyanezt tükrözik — a művek pontos számbavétele, leírása mellett — azok a megjegyzések, mellyel a katalógusban való keresést kívánja megkönnyíteni. Bár hang­súlyozza egyikben ugyan, hogy ,,E könyv — catalogus csak magánhasz­nálatra készülvén, nem felel meg teljesen a Bibliográphia kívánalmai­nak ..." ennek ellenére ezekkel a „megjegyzendő" eligazításaival mégis­csak a használatot kívánja elősegíteni, hisz „Miután e lajstrom nem ké­szül kellő előkészületek alapján, ez okból némely könyvek beosztása a szakosztályokba nem mindenütt történt szabatossan... A kereső, ha va­lamit egyik osztályban nem lelföl, keresse a rokon osztályokban." 0 (Ki­emelés tőlem — K. A.) A könyvtári szakszerűség saját könyvtárának feldolgozásában — nem véletlen. Az 1850-es, 60-as években, amikor ezeknek a katalógusok­nak a nagy része elkészült az Egyetemi Könyvtárban „hajlamainak meg­felelő állást nyert." 10 Itt dolgozott 1855. augusztus 1-től 1870. március l-ig, 1859-től, mint a könyvtár első őre. Mintának tehát ott voltak a könyvtár katalógusai, alapkatalógusa egy 23 foliokötetből álló betűren­des egyetemes névcímtár, és egy 11 foliokötetből álló szakcímtár. 11 Egy korabeli könyvtári ügyrendi javaslatból — amit Márki József az egyetemi könyvtár másodőre 1881-ben készített, és akinek műveit is megtalálhatjuk Nagy Iván könyvtárában — megtudhatjuk, mi volt az első őr dolga, s így további magyarázatot kapunk Nagy Iván könyvtá­rának néhány jellemzőjére: II/1. § ,,A járulékok (beszerzett könyvek) öt járulék könyvbe vezettessenek be: általános, hittudo­mányi, orvosi, bölcsészeti járulékkönyvekbe; — a beszerzés ideje szerént, mi az első őr dolga... 7. § Bélyegzésre és kötésre az első tiszt ügyel föl. II/4. § A kötés előbbre való, mint új munkák bevásár­lása. 5. § Sokkal több és fontosabb okok ... javasolják apró munkák egybe — mint külön kötését, annál is inkább mert a különfélék egy­bekötése máskép is kikerülhetetlen .. ." 12 Nagy Iván könyvtárában, feljegyzései között is megtalálhatók ennek nyomai: „Egyveleg kötetek meggyszín vörös vászonba kötve" — kilenc kötetben számtalan különféle mű, vagy a „gyógyászati, a gazdászati egyveleg" — amelyekbe téma szerint köttetett össze műveket. 13 121

Next

/
Thumbnails
Contents