Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Nagy I. Zoltán: Kubinyi Ferenc, a természettudós

A Tisza medréből előkerült csontmaradványokkal is részletesebben foglalkozott. Dolgozatában kitér a maradványok beágyazódásától kezd­ve azok elszállítódásán át vegyi elemzésükig, fosszilizálódási folyama­taikig. Bő ismertetést találunk még a szibériai befagyott mammutlele­tekről és elefántcsontpiacról. Közleményét az ismeretterjesztő szervek is megjegyezhetik, mert nyomatékosan mutat rá, hogy a népnek meg kell ismerni ezeket az óriás csontokat, és tudatosítani kell bennük, hogy azok állati maradványok és nem óriások emlékei, mint addig hitték. Az Akadémiai Értesítő 1859-ben egy nagyobb lélekzetű dolgozatát közölte. „A teve és a ló"-ról szólt, s már a címben utal arra, hogy a ke­leti származású magyarokat szorosabb kapcsolatba akarja hozni ezzel a témával. Értekezésében a két emlős részletes leírásán és jellemzésén túl bőven kitér gazdasági, történelmi, sőt katonai vonatkozásokra is. Ismer­teti származásukat ezzel kapcsolatban az addig ismert ősmaradványaikat. Gazdasági, állattenyésztési javaslatokat pedig ez esetben sem mulaszt el közölni. A földtani, őslénytani adatok, ismertetések és a leírások abban a nagy vállalkozásban is megjelennek, amelyet Vahot Imrével adott ki 4 kötetben, „Magyarország és Erdély képekben" címmel. Ez a ritka mun­ka ma is becses zsákmánya a könyvgyűjtőknek. Nem feledkezik meg barátjairól, mestereiről sem. 1864-ben megje­lenteti magyar és német nyelven Petényi Salamon János életrajzát. Ha­gyatékát is szerette volna kiadni, azonban erről ő is elkésett: a felbe­csülhetetlen értékű kézirati hagyaték elkallódott az érdektelen örökösök kezén. Hermán Ottó adott ki néhány töredéket a felkutatott maradék­ból, de azok is gyöngyszemei a magyar ornithologiának. Petényi hibája mai szemmel nézve, végzetesen téves hazafias szemlélet volt: minden­képpen magyarul akarta először kiadni a művét. Abban az időben még nem volt egyértelműen felismert tény, hogy értékeink legbiztosabb meg­őrzési módja az, ha azokat a világ tudományos közvéleménye elé bocsát­juk. Nemcsak elsőbbségi viták kérdése ez, hanem egyszerűen a tudomá­nyos munkás kötelessége. 1866-ban ugyancsak két nyelven írja meg egykori mesterének Zip­ser Keresztély Andrásnak életrajzát. Témámat nem érinti közvetlenül, hisz máshol már kellő súllyal mél­tatták ezt a tevékenységét is, csupán sokoldalúságára hivatkozva kell megemlíteni törökországi útját, illetve akcióját a szultáni tulajdonban levő Corvina-maradványok felkutatására. Ide tartozik viszont, hogy en­nek az útnak egyik eredményeként jelent meg egyik dolgozata, amelyik­ben a híres görögországi pentelikoni ősmaradványok lelőhelyéről és azok jelentőségéről beszél. Élete vége felé még egy nagy vállalkozásba kezdett. A terv mére­teit és elképzelését címe is megmutatja: Magyarország és a hozzátartozó országok Cosmográphiájára vonatkozó adatok. Ez már csak terv, illetve kézirat maradt, bár részletes ismertetése az Akadémia Almanachjában megjelent 1874-ben. Érdemeit a M. Tud. Akadémia is elismerte, amikor 1840-ben leve­lező, majd 1858-ban tiszteleti tagjává választotta. Mikor megalakult a matematikai és természettudományi bizottsága, első elnökévé is őt vá­lasztotta. 113

Next

/
Thumbnails
Contents