Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 26. (1980)

Tanulmányok - Nagy I. Zoltán: Kubinyi Ferenc, a természettudós

pót kastélyát és — gyűjteményét. Ez a kollekció akkoriban — érmeivel, régiségeivel, ritkaságaival és szép, vagy figyelemre méltónak tartott természeti tárgyaival — talán a régi idők naturalien kabinetjeire emlékeztetett. Hatását azonban elvitatni nem lehet, hiszen Kubinyiék állítólag ennek láttán határozták el hasonló gyűjtemények megvalósítását. Az 1815. év ugyancsak élménygazdag időt jelent. Feltehetően módjukban volt látni a császárváros gyűjteményeit, a tudományos élet szervezeti mozgalmaiban, előadásaiban is részük volt. A bécsi cs. és kir. Naturalien Cabinet (= a későbbi Természettudományi Múzeum elődje) akkori vezetője, J. Schreibers tudományos színvonalon vezette a jelentős gyűjteményt, amelyben többek között már látható volt Ferenc császárnak 1811-ben állami tulajdonba került híres növény- és állatgyűjteménye is. Ez a hatalmas anyag akkor Európa legnagyobb ilyen intézményei közé tartozott. Nagyobb rang ez abban az időben, mintha a „világméretű" jelzőt használnánk. 1816-ban újabb kirándulás következik, ezúttal Galíciába. Meglátogatják Krakkót és Wieliczkát. Ez utóbbi környékének híres és látványos sóbányái bizonyára jelentősen erősítették és fejlesztették bennük a Zipser által már beléjük oltott mineralogiai érdeklődést. 1836-ban Jénában találjuk a német orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésén. Útitársa itt is Zipser volt. Lelkesedéssel számol be Kubinyi a környéken tett kirándulásokról, neves személyekkel való találkozások élményeiről, így többek között Litrow, Hammerschmidt, de főleg Alexander Humboldt társaságában eltöltött időről. A gyűlés őt és Zipsert azzal tüntette ki, hogy róluk egy-egy Georgina-fajt neveztek el. (A növényeket Humboldt hozta Mexikóból, és a berlini botanikus kertben nevelték azokat.) Jelentős tudományszervezési tevékenységgel sűrített évek következtek ezután. 1841-ben Bene Ferenc és Bugát Pál kezdeményezésére megalakul a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései-nek mozgalma. Megismétlődő üléseiken sok vidéki városunk és annak környéke került reflektorfénybe. A szervezet és tevékenysége elévülhetetlen érdemeket szerzett tudománytörténetünk lapjain. Kubinyi maga előadásaival, kirándulásvezetéseivel, szervezésével vett részt ezeken, sőt ott látjuk a temesvári, kolozsvári és egri vándorgyűlések elnöki székében is. 1842. évi pesti ülésen mutatja be a híres ipolytarnóci kövült faleletet. Az előadásban nemcsak a leírással, ismertetéssel foglalkozik, hanem a vegyelemzéstől kezdve fejtegeti a megmentési akciók lehetőségeit is. A következő évi, szintén pesti vándorgyűlés jegyzőkönyvében az ő tollából olvashatjuk Nógrád megye leírását. Természetvédelmi intézkedések sürgetésével — amiket, ha kell — mint mondja — a „törvény ellenére" is végre kell hajtani, egészen mai témát láthatunk a törékeny, elsárgult lapokon. Lelkesen tárgyalja a gazdaságilag hasznosítható ásvány-kőzettani lelőhelyeket, ismerteti a megyei agyagipar működését. Sürgeti a vegyi ismeretek oktatásának iskolai bevezetését, és a hazai ásványok kötelező begyűjtését. Ez esetben főleg bányavidékeinken élő szakemberekhez szólt és a nagy nemzeti gyűjtemények gyarapítására kéri őket. 110