Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (1979)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése (1867–1939)

vasút nyomvonala részben megegyezik a majd későbben kiépült Balassagyarmat—Aszód vasútvonallal.

128 A megyei sajtó felkarolta a tervet és hetente tájékoztatta a közvéleményt annak alakulásáról. E tudósítások alapján tudjuk követni mi is a vasútépítés körüli bonyodalmakat. 1884 januárjában úgy látszott, hogy „megyénkben ez a vasúti terv speciális érdekűnek látszik, de közvetve a megyére és vele szomszédos Hont megyére is kihatással van". De miért is volt fontos ez a vasút ? Mint az előzőkben láthattuk, az osztrák államvaspálya társaság a Vág-völgyi vasút a Kassa—

Oderberg vasút, az „éjszakai magyar államvasút" közötti terület égető problémája volt az elzártság, s az ebből adódó nagymértékű visszavetettség. Az 1880-dik évi XXXII. te. létrejötte után figyeltek fel ezekre a területekre. A megalakult vasúti bizottság felhívással fordult a terület nagy- és kisbirtokosaihoz, mivel a megye közgyűlése 1883. december 1-én megegyezve a vállalkozóval, 12 tagú bizottságot hozott létre. Ez a bizottság; indítványozta azután, hogy még; ugyanez év december 17-én a szervezési munkákhoz, egy nagyobb bizottságot (77 fős) hívjanak össze. A kisebb 12-es bizottság tagjai között találjuk többek között: gróf Gyürky Ábrahámot, mint elnök, gróf Forgáoh Antalt, mint helyettes elnök, Pulszky Ágostot, Scitovszky Jánost, gróf Zichy Nándort, Huszár Istvánt, Hoffmann Jakabot. Ez a névsor is igazolja azt a megállapítást, hogy nemcsak az inkriminált Salgótarján:—Pest vasútnál, hanem a vicinális vasutaknál is a bányabirtokra támaszkodva, földbirtokosok és tőkések egyesültek vasútépítésre a jó üzlet reményében. A vasutat 65 km hosszúságban tervezték meg; és úgy számítottak, hogy kiloiméterenként kb. 25 ezer forintba fog kerülni. Az építési költséget 1 800 000 forintban állapították meg és az ennek fejében kibocsátandó törzsrészvények tetemes részének (egy negyede) megvásárlásával a megye hozzájárulását kérték —, mindenki vagyona és érdekeltsége arányában — a vállalat létrehozásához. A befizetendő összeg: ellenértékeként az aláírók törzsrészvényeket kapnának, így „a részvényes a törzsvagyon részvénytulajdonosává válik".

130 „Itt az idő és alkalom, mikor a megye középpontja vasúthoz juthat. Ha ezen időt elhanyagoljuk... évtizedek fognak átröpülni vidékünk felett anélkül, hogy egy vasútról lehetne álmodni" — írja a lap egy hónappal későbbi számában. Ugyanis megkezdődtek hét csoportban az aláírásgyűjtések. Balassagyarmat város 1884. február 17-i közgyűlésién a szerény anyagi lehetőségeire hivatkozva csak 5000 Ft-ot ajánlott fel, de megalakított egy vasúti bizottságot, mely hivatva volt a vasúti részvényesek gyűjtésére. A balassagyarmati pénzintézetek 25 000 forintot adtak, a 357 számba jöhető polgár közül 14-en jegyeztek csak részvényt 8600 Ft összegben. Így az építéshez szükséges tőke csak 38 600 Ft volt. A még szükséges 300 000 Ft összegyűjtésénél a vidéki érdekeltségre gondoltak. A megye székhelyén gyorsan gyűltek az aláírások, alig akadt valaki, aki az előjegyzéseket visszautasította volna. A sajtó áradozott: „Annyi erkölcsi és anyagi biztosíték van ezen bizottságiban, hogy bizony nem 400 000 ezier forintot, de milliókat reája bízhatnánk". A városban két hét alatt 69 400 Ft-ot jegyeztek. Ezután küldték ki vidékre az aláírási íveket.

131 Március 9-én Balassagyarmaton befejeződtek a gyűjtések, „most mutassa meg a vidék, hogy a haladást a maga jól felfogott érdekeit... elő tudja mozdítani".

132 Március hónapban a megyében már 121 900 Ft-ot jegyeztek elő. Ebben természetesen benne volt a Balassagyarmat által aláírt törzsrészvény összege 89